Tetováló tananyagok

 A TETOVÁLÁS MENETE / TETOVÁLÁS KÉSZÍTÉS FOLYAMATA

1. A tervező szakasza 

Kiválasztott motívum után a testtetováló egyezteti nagyságot (méretet), a színt, majd a minta tervezése, és a rajz elkészítése után a vendég jóváhagyása után elkezdeti a tetoválás előkészítő fázisát.

2. Előkészítő szakasz / A bőrfelület és a stencil előkészítése  a tetováláshoz 

- tetováló hely előkészítése, fertőtlenítése 

- kézmosás bőrfertőtlenítés 

- gumikesztyűben és eldobható borotvával a tetoválni kívánt területet szőrtelenítése

a szőrtelenített területet bőrfertőtlenítő folyadékkal történő tisztítása

- a gumikesztyűt cserélni szükséges  

- a kiválasztott minta, rajz előkészítése 

- a rajz v. kép invertálása ,( fordítása)  stencilt elkészítése 

- a kinyomtatott ábra ráhelyezése a bőrindigóra

-  a körvonalak átrajzolása 

- a bőrt előkészítése indigóolajjal, stencil alapos felhelyezése száradás  5-10 perc

3. Tetováló szakasz / Kontúr, satír, színezés

A tetoválás menetének 3 fő eleme a kontúr, a satír és a színezés. Mindhárom mód technikailag és kivételezés szerint eltér egymástól. Mindhárom esetben más tűcsoportokat használunk és más csőröket illetve a tápegységen is állítanunk kell. Vegyük elsősorban a kontúrt.

Kontúr:

Ezeket az eszközöket használjuk kontúrozás során, és tápegységünket ideális 7,5-12V-on használni.
Ajánlatos 2 db gumival lefogatni a tűnket. Tulajdonképpen ez az alapja a tetoválásunknak, ebből indulunk ki, a körvonalakból. mintakörvonalFigyeljünk oda, hogy a tűt egyenletesen vigyük bele a bőrbe! Természetesen vendég által kívánt minták lehetnek nagyobbak, ilyenkor nagyobb kontúrtűket és ahhoz való csőröket használunk.

Satír:

Ez már procedúrásabb művelet, mivel itt már a festékek színmélységével variálunk. A mozdulat itt se egyszerű, körkörös mozdulatokat kell végeznünk. Itt variálni kell a tónusoknál, célszerű, ha 3-4 színtónust használunk. Az első kupakban fekete festék van, a többiben desztillált víz. A második színt úgy kaptuk, hogy tűnket először az 1-es majd a 2-es kupakba mártottuk. A harmadik szín eléréséhez tűnket először az 1-es, 2-es majd a 3-asba mártottuk. A negyedik színt pedig az 1-es, majd a 2-es,3-as,4-es kupakba mártottuk. Gépünk satírozás során nem üt annyit, mint általában, ennek eléréséhez az első érintkező kifelé csavarásának kell eleget tenni, vagy a tápegység áramellátásán is variálhatunk, pl. a V mennyiségből levehetünk. Fontos még hogy ilyenkor általában a gépre 3 gumit is szóktaktenni a leszorítás érdekében.

Színezés:

Színezés során ha a körvonalakat elkészítettük, akkor ezen belül ki kell töltenünk festékkel az ábrát, kellőképen odafigyelve. Tulajdonképpen az így felszerelt gép hasonlít egy ecsetre. Természetesen mint mindegyik csőr illetve tű számos méretben kapható. A gépbeállítás szinte ugyanaz mint kontúrozás során. (Körvonallal beszínezett minta )A tetoválás folyamatának ez már a legkönnyebb pontja, és utolsó fázisa. 

4. Bejező szakasz ( ápoló szakasz , utókezelés tanácsadás  )

A kész tetoválást a maradék tintától eltávolítjuk, fertőtlenítő folyadékkal lemossuk, majd a vendégnek megmutatjuk. A tetoválást bekötjük vagy celofánnal lefedjük. Fertőtlenítés, sebkezelés és gyógyulási instrukciókkal látjuk el a vendéget. A gyógyulási folyamat a tetoválás eredménye szempontjából fontos, minél gyorsabban gyógyul a seb, várhatóan annál kisebb a fertőzések kockázata, hiszen, ha a sérülés bezárul, már nem jelent behatolási felszínt a kórokozóknak és,  annál több festékanyag marad az irhában, a tetoválás szempontjából legfontosabb bőrrétegben. A seb gyógyulásának elősegítése tehát gyorsabb sebgyógyulást és ez által várhatóan szebb, intenzívebb színű végső tetoválást eredményez. 

 Az elsősegélynyújtás fogalma, általános szabályai.  Hogyan és mikor kell a mentőt hívni?
 

Az elsősegély fogalma:

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülése vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvos, vagy más személy megérkezése előtt. 

Az elsősegély célja: 

- az élet megmentése

- megakadályozni a további egészségkárosodást

- elősegíteni a gyógyulást.

Általános szabályok elsősegélynyújtáskor:

- a segítségnyújtó teremtsen bizalmat, uralkodjon magán és a helyzeten, nyugodtan, logikusan cselekedjen, mozdulatai gyengédek, de határozottak legyenek, a sérülttel kedvesen de céltudatosan beszéljen.

- mérje fel, milyen veszély fenyeget; óvja meg a sérültet a további veszélytől, soha ne kockáztassa saját testi épségét!

- ha megállapította a sérülés vagy betegség természetét, akkor azonnal végezze el – a fontossági sorrend betartásával – a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat.

- intézkedjen, hogy a sérültet elszállítsák orvosi rendelőbe, kórházba, vagy haza

- maradjon a sérülttel, amíg átadhatja a megfelelő személynek.

Hogy az ellátást biztonságosan megkezdhesse, először meg kell állapítania, mi baja van a sérültnek, vagy betegnek. Sérülés esetén próbáljon teljes képet alkotni a történtekről, hogyan keletkezhetett a sérülés. Vegye figyelembe az áldozat korát és egészségi állapotát. Tájékozódjon, van-e a sérültnek valamilyen betegsége.

Életveszélyt jelent, és azonnali beavatkozást igényel:

- légutak elzáródása

- nagyfokú vérzés

- szív elégtelen működése

- a testfelület 50%-nak égési sérülése, gyerekeknél és időseknél már 35-40%

- légzés hiánya

- szívműködés hiánya

Legelső teendő a sérült vizsgálata – milyen a sérülés, mennyire súlyos. Próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, higgadtan, megfontoltan, fegyelmezetten, gyorsan, de kapkodás nélkül kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Minél előbb értesítsük a mentőket. 

A mentőszolgálatnak a következő információkat kell megadni:

- a telefonszám, amelyről telefonálunk

- a baleset helyszínének pontos meghatározása

- baleset fajtája és súlyossága

- sérültek száma, neme, becsült életkora, és minden olyan adat, ami az állapotukról tud

- tájékoztatás egyéb veszélyekről (gázömlés, vegyi anyag, stb.)

- ne tegyük le a telefont, amíg az ügyelet meg nem szakítja a vonalat. 

Előfordulhat, hogy egyszerre több sérülttel kell foglalkoznunk. Az ellátás sorrendjét az észlelt állapot határozza meg – először az eszméletlen sérültekkel kell foglalkozni.  

Csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezzük el, de azt minden sérültnél, aki arra rászorul.

 

Az újraélesztés ábécéje.  A befúvásos lélegeztetés lényege, technikája.

 

Az újraélesztésnél elvégzendő feladatokat és azok sorrendjét a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért az abc betűivel jelöljük.

„A” – átjárható légutak biztosítása

„B” – befúvással pótolni a légzést

„C” – vérkeringést (cirkulációt) pótolni szívkompresszióval (Csak külön kiképzett elsősegélynyújtó végezheti a szövődmények miatt!)

„A” – A légút megnyitása

1. Távolítsa el a szájból a nyilvánvaló akadályokat –ujjra tekert tiszta textillel
2. Két ujját az áldozat álla alá helyezve emelje fel az állat. Tegye ugyanakkor a másik kezét a homlokára, és jól hajtsa hátra a fejét. Ha fej vagy nyaksérülésre gyanakszik, bánjon a fejjel óvatosan, csak annyira hajtsa hátra azt, amennyi elegendő a légút megnyitásához. Ellenőrizze a légzést – arcát vigye közel az áldozat szájához, és próbálja meghallani vagy megérezni a légzést. Figyelje meg a mellkas mozgását, próbálja megérezni a leheletet az arcán. Legalább 5 másodpercig figyeljen, mielőtt megállapítaná, hogy nincs légzés.

„B” – Mesterséges lélegeztetés

A kilélegzett levegő tartalmaz 16% oxigént, ezért alkalmas arra, hogy az áldozat tüdejébe fújva lélegeztessük. Ha az illető nem lélegzik, de tapintható a pulzusa, azonnal meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést. 16 befúvás után mentőt hívni, majd folytatni a percenkénti 16 befúvást, amíg az áldozat magától nem lélegzik, vagy a segítés meg nem érkezik. Minden 10 befúvás után ellenőrizni kell a pulzust.

A mesterséges lélegeztetés történhet:

- szájból szájba

- szájból orrba

Szájból szájba:

1. A hanyatt fekvő áldozat szájából távolítsunk el minden nem oda való dolgot, beleértve a törött vagy helyéből elmozdult műfogsort is. 
2. Nyissuk meg a légutat, a fej hátrahajtásával és az áll megemelésével.
3. Az orrszárnyakat a hüvelyk- és mutatóujjal összefogva zárjuk el a beteg orrnyílását. Vegyünk mély lélegzetet, tegyük ajkunkat a beteg szájára, ügyelve, hogy a levegő ne szökjön másfelé.
4. Fújjuk a levegőt az áldozat szájába, míg azt nem látjuk, hogy az áldozat mellkasa emelkedik. A tüdő teljes feltöltéséhez legalább két másodpercig fújjuk a levegőt.
5. Vegyük el ajkunkat, és hagyjuk a mellkast teljesen lesüllyedni. Azután ismételjük meg a befúvást. 

Szájból orrba:

Ilyenkor az áldozat száját zárjuk, és az orrán keresztül fújjuk a levegőt a tüdejébe. Csecsemőknél a lélegeztetést a szájba és az orrba együtt végezzük. Percenként legalább 20 befúvást végezzünk. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy minél hamarabb szakképzett segítség érkezzen – orvos, mentő.

A mesterséges lélegeztetés csekély fertőzési kockázatot jelent, a higiénia miatt azonban képzett elsősegélynyújtók megtanulhatják az eldobható arcmaszk használatát. 

A szívműködés hiányát a nyaki főverőér tapintásával állapíthatjuk meg.

„C” – A pulzus vizsgálata

Ha a szív rendesen működik, a nyakon lüktetést hoz létre (nyaki pulzus) ott, ahol a nyaki verőerek (artériák) a fej felé szállítják a vért.

 

A nyaki pulzus ellenőrzése:

1. A sérült fejét hátrahajtva, két ujjal tapintsa ki az ádámcsutkát. Csúsztassa ezután két ujját maga felé, az ádámcsutka és a fejbiccentő izom közötti résbe, és tapintsa ki a pulzust.
2. Legalább 5 másodpercig vizsgálja, mielőtt a pulzus hiányát megállapítaná. Ha a pulzus nem tapintható, a szív megállt. Ilyenkor ritmikus mellkasnyomással mesterséges vérkeringést kell biztosítani, mert csak így juttatható vér az agyba. A vérnek oxigént kell tartalmaznia, ezért a mellkasnyomást váltakozva kell alkalmazni a mesterséges lélegeztetéssel. 
1. Az áldozatot szilárd, egyenes alapon hanyatt kell fektetni. Térdeljen mellé, tapintsa ki az alsó bordák találkozását a mellcsonttal. Ettől a ponttól a nyak irányába mérjen háromujjnyi távolságot. A beteg felé eső kezét úgy helyezze a mellcsontra, hogy ujjai a fej felé nézzenek. A másik kezét a felhelyezett kézre keresztbe helyezze el. 
2. Nyújtott könyökizülettel, a testsúlyát kihasználva határozott mozdulattal nyomja le a mellcsontot a gerinc irányába 5-7 cm mélyre. Egy pillanatig tartsa benyomva, majd hirtelen szüntesse meg a nyomást, és engedje fel a rugalmas mellkast. Várjon egy pillanatot, majd ismételje meg az eljárást percenként 60-80-szor. 

Hat év alatti kisgyermeknél ugyanúgy megkeressük a nyomás helyét, és egyik kezünket használva alkalmazunk 100 nyomást percenként. 

Csecsemőknél a mellbimbókat összekötő képzeletbeli egyenes felezőpontja alatt van a nyomáspont. Mutató és középső ujjunk begyével végezzük a nyomást percenként 100-szor.

Komplex újraélesztés:

Ha 1 elsősegélynyújtó van:

1. Légút szabaddá tétele, áldozat elhelyezése
2. 2 befúvásos lélegeztetés
3. 15 mellkasnyomás
4. 2 befúvásos lélegeztetés

Ezt a 2:15 arányt kell tartani, amíg segítség érkezik. 1,5-2 percenként meg kell győződni a nyaki ütőér tapintásával arról, hogy visszatért-e a spontán szívműködés.

Tilos szívmasszázst alkalmazni, ha van tapintható pulzus!!!

Ha két elsősegélynyújtó van jelen:

2 befúvás után a másik végezzen 5 mellkasnyomást, az 5. mellkasnyomás fölengedése közben már történjen meg az első befúvás. Tehát itt az arány 1:5.

Az újraélesztés hatásos, ha befúváskor emelkedik a mellkas, a mellkasnyomás eredményeként tapintható a nyaki ütőéren a vér pulzushulláma.

Eredményes az eljárás, ha az arcbőr visszanyeri normális színét, illetve a kitágult pupillák beszűkülnek.

Sikeres az újraélesztés, ha a légzés és a keringés visszatér, és spontán működik tovább.

Minden esetben próbáljunk minél hamarabb segítséget kérni, és mindaddig végezzük az újraélesztést, amíg sikert nem érünk el, vagy segítség nem érkezik, vagy kimerültségünk meg nem gátol a beavatkozásban.

Milyen akadályok, zavarok következhetnek be a befúvásos lélegeztetés során?

- a fejet nem hajtottuk eléggé hátra, az állat nem emeltük meg kellően – az ellazult, hátracsúszott nyelv elzárja a garatot, a befújt levegő nem tud bejutni a tüdőbe, a mellkas nem emelkedik.

- a légutakat elzárhatja étel, hányadék, vagy egyéb idegen test

- külső akadály nyomja össze a légcsövet – pl. szoros ruha

 

A törések jellemzői, típusai és ellátásuk módja. Mi a teendő a koponya és a törzs csontjainak sérülése esetén?

 

A test a csontok alkotta vázra – a csontvázra – épül, amely a testet tartja, és védelmet nyújt a szervek számára. A mozgást az teszi lehetővé, hogy az izmok a csontokhoz tapadnak, és a csontok találkozásánál mozgatható izületek vannak. A csontok eltörhetnek, kiugorhatnak a helyükből az izületnél (ficam), vagy mindkettő megtörténhet. A fiatal, növekedésben lévő csontok még rugalmasak, elhajolhatnak, meghasadhatnak, berepedhetnek, mint a fiatal faág – innen az elnevezés „zöldgally törés”. Az öreg vagy beteg csontok törékennyé válnak. Bármilyen típusú törés társulhat nyílt sebbel, a helyzetet súlyosbíthatja az izmok, vérerek, idegek és a szervek sérülése.

Törés: külső erőművi behatásra a csont folytonossága megszakad.  

A törések típusai

Nyílt és zárt törések

Ha a bőr a csonttörés környezetében érintetlen, akkor zárt törésről beszélünk. Gyakori a véraláfutás és a duzzanat.

Nyílt vagy kombinált törés esetén seb keletkezik, a törés fölött a bőr folytonossága megszakad, a csont szabaddá válik, ás a fertőzésre igen érzékeny csontvelőhöz a kórokozók szabadon bejuthatnak.

Előzmények:

Erőteljes ütés vagy esés, eltörő csont reccsenő hangja.

Panaszok, tünetek:

- Mozgáskorlátozottság, vagy mozgásképtelenség. 

- Fájdalom, amely mozgásra fokozódik. Ha egy csont felett a bőr érintésre is érzékeny, az általában csonttörésre utal. 

- Deformáltság, duzzanat, szederjes elszíneződés. 

- Esetenként meg is rövidülhet a végtag 

Elsősegélynyújtás:

- A sérült rész mozgásának megakadályozása

- Ne mozdítsuk a sérültet, csak ha veszélyben van

- Szervezzük meg a kórházba szállítást. Célszerű a mentő hívása, szakszerű rögzítést ők tudnak alkalmazni. 

- Rögzítéshez kötözzük a sérült testrészt az ép testrészhez. Felső végtag esetén a kart rögzítsük a törzshöz kendővel vagy pólyával. Alsó végtag törése esetén a két láb közötti rést töltsük ki puha anyaggal, kössük át mindkét lábat több helyen, és a törés alatti és feletti izületeket rögzítsük. 

- Nyílt törés estén alkalmazzunk steril kötést.

Az arc csonttörései

- orrcsont törése

- állkapocs törése, ficama

- sérülhet a szem, a fogsor

Az arc és az orrcsont törése elég gyakori, főleg verekedéseknél. A duzzanat elzárhatja a levegő útját, ezért kórházban kell ellátni. Állkapocs törése esetén nem tud beszélni, nehezen nyel. Ha eszméleténél van, ültessük fel, fejét hajtsa előre, hogy a vér és nyál kicsuroghasson. Kórházba szállítás közben a beteg támassza meg az állkapcsát. Ha eszméletlen, fektessük hasra, homlokát, mellkasát támasszuk alá, hívjunk mentőt. 

Borda- és mellcsonttörések

- a törés helyénél fájdalom, mely belégzésre fokozódik, ezért a légzés felületes

- nyílt törés esté azonnal tegyük zárttá a mellkas falán lévő sebet

- zárt törésnél a sérült oldali végtagot rögzítsük fel kötéssel, helyezzük a sérültet félig ülő helyzetbe

- ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe úgy, hogy a sérült mellkasfél felül legyen

- hívjunk mentőt 

Hátsérülések 

A gerincoszlop támasztja a törzset, a fejet, védelmezi a gerincvelőt. A gerincvelő idegszálakból áll, amelyek az agyból illetve az agy felé futnak, és a test sok funkcióját vezérlik. Ha károsodik, a sérülés alatti testrész elveszti érző és mozgató beidegzését, vagyis lebénul. 

Gerinctörés tünetei:

- Magasról leesés vagy ütközés következtében valószínű. 

- Hátfájás

- A végtagok akaratlagos mozgatásának gyengült képessége vagy megszűnése. 

- Érzékelés elvesztése, nem normális érzékelés (égő, bizsergő érzés, merevnek, nehéznek érzi a végtagjait.) 

- Légzési nehézségek

Elsősegély:

- Ne mozdítsuk ki a beteget abból a helyzetből, amiben találtuk!

- Hívjunk mentőt

- Maradjunk a sérült mellett, nyugtassuk, ne engedjük mozogni

- Ha eszméletlen, biztosítsuk a szabad légutat a száj gyakori kitörlésével

Medencetörés

- A sérült nem képes járni, állni. Fájdalom a csípő, az ágyék, és a hát körül, amely mozgatásra fokozódik

Elsősegély:

- Segítsünk a sérültnek hanyatt feküdni, enyhén behajlított lábait támasszuk meg.

- Hívjuk mentőt

Koponyasérülések 

- A koponya bármely sérülése életveszélyes lehet!  Mindig szükség van rá, hogy orvos lássa, különöse, ha a sérülés tudatzavarral jár (pl. agyrázkódás esetén nem emlékszik, mi történt vele. 

- Ha megnyílik a koponya, fertőződhet az agy. 

- Befelé is törtéhet vérzés – ez összenyomja az agyat, és súlyos agykárosodás lehet a következménye. Napokkal később is jelentkezhetnek a tünetek – életveszélybe kerülhet a sérült.  

Ficamok

Ha a csont kiugrik az izületből, ficamról beszélünk. A ficamot előidézheti olyan erőhatás, amely rendellenes helyzetbe fordítja a csontot, de lehet heves izom-összehúzódás következménye is. Velejárója lehet az izületi szalag elszakadása. A leggyakrabban kificamodó izületek a váll-, az ujj-, az álkapocs izületei. A ficamot nehéz megkülönböztetni a töréstől. 

A lágy szövetek sérülései

Ezek olyan sérülések, amelyek az izületi szalagokat és az izmokat érintik. A rándulás az izületi szalag sérülése az izületnél vagy ahhoz közel. Leggyakrabban az izületre ható olyan feszítőerő okozza, amely károsítja az izületi szalagokat.

Az izmok vagy az inak túlfeszülhetnek és elszakadhatnak, heves vagy hirtelen mozgástól. 

Izomsérülés 3 féle képpen történhet:

Húzódásaz izom részleges elszakadása, gyakran azon a helyen, ahol az izom csatlakozik az inakhoz, amely azt a csonthoz kapcsolja.

izomszakadás: az izom teljes elszakadása, amely előfordulhat az izom hasas részében, vagy az ínban is.

mély bevérzés: ahol nagy tömegű izom sérül meg, ott kiterjedt mély bevérzés jelenhet meg.  

Elsősegély:

- Ha ficamra gyanakszunk, ne próbáljuk a csontot a helyére tenni. 

- Rándulások, húzódások, és mély bevérzések elsősegélyénél az „EJNYE” szabály szerint kell eljárnunk.

„E”emeljük meg a sérült testrészt

„J”jéggel vagy hideg borogatással hűtsük

„NY”nyugalomba helyezzük a sérült testrészt

„E”elasztikus (rugalmas) pólyával rögzítsük

Enyhe sérülés pár nap pihenés után rendbe jön, de ilyenkor is tanácsos orvoshoz fordulni!

 

A sebellátás általános szabályai.  A vérzések típusai, a vérzéscsillapítás módszerei.

 

Seb: a kültakaró (bőr, nyálkahártya) folytonossági hiánya. A seb típusa és kiterjedése a sebet okozó tárgytól és az erőhatás mértékétől függ.  

A sebek fajtái:

Vágott, roncsolt, horzsolt, zúzott, szúrt, lőtt, harapott, csonkolásos sérülés. A seben át vér távozhat a szervezetből, illetve kórokozók juthatnak be, fertőzést okozva. A vérveszteség csökkentése és a fertőzés megelőzése érdekében fontos a seb szakszerű ellátása.

Kötéshez használt anyagok: - steril gézlap

    - steril gyorskötöző pólya

    - sebtapasz

 

A steril gézlapot rögzíthetjük: - mullpólya tekerccsel

       - háromszögletű kendővel

                                               - csőháló kötéssel     

A sebkötés általános szabályai:

- sebkötözés előtt mossunk kezet, vagy viseljünk eldobható kesztyűt

- kerüljük a seb megérintését 

- a sebet fedő kötszernek mindig a seb szélein jóval túl kell érnie

- a sebet fedő géz sebbel érintkező felszíne maradjon steril

- ne érjünk kézzel a géz steril felszínéhez, és ne csúszkáljon a géz a seben. Ha elcsúszik, cseréljük le

- ha a vér átüt a fedésen, ne vegyük le, hanem fedjük le egy újabb réteggel

- a seb fölött lehetőleg ne beszéljünk, köhögjük, tüsszentsünk

- ha nincs kéznél steril géz, használhatunk tiszta, nem bolyhos anyagot

- kötözés után ellenőrizzük, hogy a kötés nem túl szoros-e  

- csonkolásos sérülésnél a levágott testrészt (pl. ujjat) csavarjuk műanyag zacskóba, majd textilbe, egy másik zacskót töltsünk meg jéggel, tegyük bele a csomagot, adjuk át a mentőknek

- szennyezett idegen testet tartalmazó roncsolt, mélyre hatoló sérülések végleges ellátását szakember végezze el   

A vér állandóan áramlik a testben, s ezt a szívizmok ritmikus összehúzódása és elernyedése, azaz a szív pumpa funkciója okozza. A vér rugalmas csövek hálózatában kering, ezek a vérerek. 

Három fajtáját különböztetjük meg:

- ütőerek (artériák)

- vivőerek (vénák)

- hajszálerek (kapillárisok)

A szív pumpaszerű működése hozza létre a vérnyomást, amely a vért a testben mozgásban tartja. Az artériás vér oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez, a vénás vér visszaszállítja a CO(szén-dioxid) dús vért a szívbe, és onnan a tüdőbe, ahol megtörténik a gázcsere.

Vérzés: külső behatásra az ér falának sérülése, melynek következtében vér kerül a külvilágba.

Vérzések osztályozása:

1. Artériás vérzés: élénk piros színű, a nyomás miatt spriccelve ürül, a szívverésnek megfelelő ritmusban.
2. Vénás vérzés: a vénában áramló sötétpiros, nagy ér sérülése esetén bőségesen folyhat.
3. Hajszáleres vérzés: gyöngyözve szivárog a vér, az elvesztett vér mennyisége elhanyagolható, ellátásához elegendő egy fedőkötés.

 

Vérzéscsillapítás artériás és vénás vérzés esetén:

1. Mérsékeljük a vérveszteséget. A sérült testrészt emeljük fel a szívnél magasabbra. Artériás vérzésnél a seb fölött ujjnyomást alkalmazzunk. Felső végtagi vérzésnél a felkar belső oldalán, a felkar középső harmadában célszerű elnyomni a sebhez vivő eret. Alsó végtagi vérzésnél a combhajlatban keressük ki tapintással az artériát, és hüvelyujjal erősen nyomjuk meg. A sérültet fektessük le. 

2. Készítsünk nyomókötést. Feladata a seb olyan mérvű összenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon, útját állva a vérzésnek. A sebre steril kötszert helyezünk, erre tömött rugalmatlan párnát (pl. kettéhajtott kötözőpólyát), s pólyamenetekkel feszesen rögzítjük. Ha a nyomókötés átvérzett, nem szabad lebontani, hanem újabb nyomókötést helyezünk fölé.

Vérzés nemcsak kifelé történhet, hanem a szövetek közé vagy testüregekbe is. A belső vérzés súlyos következményekkel járhat, bár vér nem folyik ki a testből, a keringési rendszerből elvész, és sokk alakulhat ki. Ilyenkor nem jut elég oxigén a szövetekbe. Ha gyorsan nem szüntetik meg a belső vérzést, leállhat a belső szervek működése, és beáll a halál. A sokkos állapotot súlyosbítja a félelem, és a fájdalom.

A sokkos állapot jelei: 

- gyors, szapora pulzus

- sápadt, szürke, hűvös, nyirkos bőr

- gyengeség, szédülés

- szomjúságérzet

- nyugtalanság, szorongás, vagy agresszivitás

- légszomj

- eszméletvesztés

- légzés vagy szívműködés leállása

Nagy vérveszteség esetén tehát sürgősen kórházba kell szállítani a beteget, vagy mentőt kell hívni. Elsősegélyként úgy kell fektetni a sérültet, hogy lábait megemelve javítsuk a létfontosságú szervek vérellátását.      

Ne engedjük, hogy feleslegesen mozogjon, egyen, igyon, vagy dohányozzon. Ha szomjas, nedvesítsük meg ajkait vízzel.

Az egyik leggyakoribb vérzés az orrvérzés. Oka lehet ütés, tüsszentés, orrfúvás, magas vérnyomás.

Ellátása:

1. Ültessük le a sérültet, fejét hajtsa előre.
2. Szólítsuk fel a szájon át való légzésre, és csípje össze az orrát közvetlen az orrnyereg alatt. Ha szükséges, segítsünk neki.
3. Kérjük meg, hogy ne beszéljen, köhögjön, köpködjön, vagy szipogjon.
4. 10 perc elteltével kérjük meg, hogy engedje el az orrát, ha még mindig vérzik, tartsa összenyomva további 10 percig.
5. Ha 30 percnél tovább tart, juttassuk kórházba.

fül belsejéből történő vérzés általában a dobhártya beszakadását követi. Oka lehet egy idegen test fülbejutása, a fejre kapott ütés, vagy robbanás okozta légnyomás növekedés. A dobhártya beszakadása éles fájdalommal jár, amelyet süketség követhet. 

Ha a vérzés oka koponyaalapi törés, a vér hígnak és vizesnek tűnhet.

Ellátás:

1. Hagyjuk a vért szabadon kifolyni. Eszméleténél lévő sérültet segítsük félig ülő helyzetbe, a fejet a sérült oldal felé billentve.
2. Csökkentsük a fertőzésveszélyt. Borítsunk be a fület laza steril kötéssel.
3. Értesítsük a mentőket.

Vérző sérült ellátása esetén óvjuk magunkat a fertőzéstől! Lehetőleg használjunk eldobható gumi- vagy műanyag kesztyűt. Ha lehet, elsősegély előtt és után mossunk szappannal kezet.    

 

 

 

 

 

 

Égési sérülések, súlyosságuk fokozatai, ellátásuk módját. Hőguta, napszúrás, ájulás tünetei, ellátásának teendői.

 

Égés fogalma: magas hőmérséklet hatására létrejövő bőrelváltozás.

I. fokú, felszíni égés: csak a bőr külső rétege sérül, bőrpír, duzzanat, fájdalom. Általában jól gyógyul, nem szükséges orvosi ellátás, ha nem kiterjedt az égés.
II. fokú, közepesen mély égés: a seb alapja nyers, felette ép, vagy kifakadt hólyag látható.
III. fokú, mély égési sérülés: a bőr összes rétege megégett, alatta ideg, izom, zsírszövet is sérülhet.

A kiterjedés megállapítása a „kilences szabály” alapján történik:

Fej9%

Mellkas, has2x9%

Hát2x9%

Két felső  végtag2x9%

Két alsó végtag2x18%

Gáttájék1%

Hólyagképződéssel járó égést már 1% testfelület esetén is meg kell mutatni az orvosnak. Közepesen mély égés 9% felett veszélyes. Mély égés csekély kiterjedés esetén is kórházi kezelést igényel. 

Elsősegélynyújtás:

- az égési sérülést hideg, folyóvízzel hűtsük legalább 10 percig

- a hűtés lassítja a sérülés mélyre terjedését, és enyhíti a fájdalmat

- a sebbe égett ruhát ne próbáljuk meg eltávolítani

- a nagy fertőzésveszély miatt minden égési sebet laza, steril fedőkötéssel kell ellátni. Lehet tiszta, nem szálasodó textília, konyhai műanyag fólia, láb vagy kéz égése esetén tiszta műanyag zacskó. 

- Arcon ne fedjük be a sebet, folyamatosan hűtsük

- Enyhe égési sérüléseknél is alkalmazzuk a hűtést, és a fedőkötést

- Hívjunk mentőt

- Ne kenjünk semmit az égési sebre!

- Gondoskodjunk fájdalomcsillapításról, és folyadékpótlásról

 

Az emberi szervezet 37oC testhőmérsékleten működik a legjobban. A szervezet olyan hőszabályozó mechanizmussal rendelkezik, amelyek képesek hőt termelni hideg környezetben, és hőt leadni meleg környezetben. A szélsőséges meleg ártalmai olykor helyi, máskor az egész szervezetre ható általános sérülésekkel járhatnak. Helyi a napégés, az egész szervezetre hat a napszúrás, és a hőguta.

Napszúrás akkor keletezik, ha huzamosabb ideig éri napsütés a testet, különösen a fejet. Néhány órai tünetmentesség után egyre fokozódó fejfájás, hányinger, szédülés, fényérzékenység lép fel.

hőguta oka a csökkent hőleadás. Ez bekövetkezhet magas külső hőmérséklet, nagy páratartalom, célszerűtlen ruházat esetén. A beteg panaszai: rossz közérzet, fáradtság, nehezült légzés, fejfájás, hányinger, kínzó szomjúság, esetleg eszméletvesztés. 

Elsősegély mindkét esetben:

- hűvös, szellős helyen helyezzük nyugalomba a beteget

- ismételt langyos vizes zuhanyozás, vagy az egész test lemosása

- enyhén sózott, hűvös italokat adjunk, ha nem hány

- a fejfájást ismert gyógyszerekkel csillapítsuk – Algopyrin, Kalmopyrin    

Ájulás: a test alsó részében a vérerek tágulása miatt felhalmozódik a vér, és csökken az agy vérellátása.

Oka:

- fizikai, szellemi kimerültség

- zárt helyiségben nagy tömeg miatti levegőtlenség

- izgalom

- fájdalom

- undort keltő látvány vagy szag

Tünetek: sápadtság, gyengeség, verejtékezés, hirtelen vérnyomáscsökkenés miatt nehezen tapintható pulzus, rövid eszméletvesztés, az illető összeesik.

Elsősegély

• fektesse le a beteget, emelje meg a végtagjait
• biztosítson friss levegőt
• lazítsa meg a szoros ruházatot
• vizsgálja meg, szerzett-e valamilyen sérülést
• ha rövid idő alatt nem tér magához, fektessük stabil oldalfekvésbe, és hívjon mentőt. 

Szén-monoxid, altatószer és maró mérgezés tünetei, ellátásuk. Mikor beszélünk klinikai és mikor biológiai halálról?

 

A méreg: olyan anyag, amely ha elegendő mennyiségben kerül a szervezetbe, időleges vagy maradandó károsodást okozhat. A mérgek lenyelve, belélegezve, a bőrön át felszívódva, szembe cseppenve vagy injekcióval kerülhetnek a szervezetbe. A vérárammal gyorsa eljuthatnak minden szervhez. A tünetek a szerint változhatnak, hogy mi volt a méreg, és hogyan jutott a szervezetbe.

Elsősegély általános szempontjai mérgezés esetén:

1. A méreg további bejutásának megakadályozása. A méreggel szennyezett ruházat eltávolítása, a bőr lemosása, a mérgezett eltávolítása a veszélyeztetett zónából. 
2. A méreg további felszívódásának megakadályozása. Ha lehet hánytatás (eszméletlen mérgezettél tilos!) – 1 evőkanál orvosi szénport ½ liter vízben elkeverve megitatunk a mérgezettel.   
3. A mérgezett keringésének és légzésének biztosítása. Légutak kitisztítása, ha eszméletlen, stabil oldalfekvés, szükség eseté befúvásos lélegeztetés. 
4. Mentőhívás.    

Szénmonoxid-mérgezés:

Széngáz tökéletlen égés során keletkezik, önmagában szagtalan, így észrevétlenül okoz mérgezést. Az emberi szervezetbe jutva megakadályozza az oxigén felvételét, és a sejtekhez való eljutását. A mérgezést heves fejfájás, izomgyengeség, hányinger, hányás, rövid idő alatt bekövetkező eszméletvesztés jelzi. A mérgezettnek „szép piros” színe van. 

Elsősegélynyújtás:

- azonnal friss levegő biztosítása

- légutak szabaddá tétele

- szükség eseté mesterséges lélegeztetés

- mentőhívás

 

Gyógyszermérgezés:

Általában nyugtató, altatószerek véletlenszerű vagy szándékos túladagolásának, vagy drogfogyasztásnak a következménye. A gyógyszermérgezés súlyossága attól függ, hogy milyen anyag, milyen mennyiségben, és hogyan jutott a szervezetbe. 

Az altatók és nyugtatók mérgezésének tünetei:   

- lehangoltság és aluszékonyság, gyenge, szapora, vagy éppen lassú pulzus. 

Elsősegélynyújtás:

- légutak szabaddá tétele

- ha eszméletlen, stabil oldalfekvés

- mentő hívása

- ha hányt, őrizzük meg a gyomortartalmat

- az üres gyógyszeres dobozt is küldjük a kórházba.

Maró méreg okozta mérgezések:

- Belélegzett gáz, 

- Bőrre került vegyszer

- Gyomorba került hatóanyag

Belélegzett gázok esetén:  

- ha lehet, távolítsuk el az áldozatot a veszélyes helyről, vigyük friss levegőre

- óvjuk magunkat a mérgezéstől

- ha eszméletlen, ellenőrizzük a légutakat, és helyezzük stabil oldalfekvésbe

- alkalmazzunk befúvásos lélegeztetést

- hívjunk mentőt

Bőrre került vegyszer esetén:

- öblítsük le a bőrt bő hideg vízzel

- ügyeljünk, hogy a szennyezett víz e érje az áldozatot

- értesítsük a mentőket

Gyomorba került mérgezőanyag esetén:

- szigorúan tilos a hánytatás

- itassunk a mérgezettel bőségesen tiszta vizet

- értesítsük a mentőket 

Az emberi szervezet két alapvető funkciója a légzés és a vérkeringés. Ha megszűnik a légzés, a vérkeringés, vagy akár mindkettő, beáll a halál. A légzés és a keringés megszűnte után rövidebb-hosszabb ideig a sejtek még életképesek maradnak. Ha ezen az időn belül helyreállítjuk, vagy mesterségesen fenntartjuk a vérkeringést és a légzést, a sejtek életben maradnak, ellenkező esetben elpusztulnak. 

A légzés és a vérkeringés mesterséges fenntartása, majd helyreállítása az újraélesztés. Sikeres újraélesztésnél a halál már megkezdődött folyamatába avatkozunk abban az időszakban, amikor a sejtek még életképesek. Az emberi sejtek közül a legérzékenyebbek az agysejtek, ezek életképessége határozza meg az újraélesztés sikerességét. Az újraélesztés lehetőségétől függően különböztetjük meg a klinikai és a biológiai halál fogalmát.

Klinikai halál: többé-kevésbé hirtelen, balesetszerűen megszűnik a légzés, vagy a vérkeringés, illetve mindkettő. Sikeres újraélesztésre az agykéreg sejtjeinek életképessége alapján megalapozott remény van. 

Klinikai halál gyakori okai:

- száj-garatüreg eltömődése

- légúti idegentest

- szívműködés heveny zavara

- heveny kivérzés

Biológiai halál: nincs semmi légzés, sem vérkeringés, és sikeres újraélesztésre sincs lehetőség. A klinikai halál 4 perc alatt megy át biológiai halálba. Ha nem észleljük a biológiai halál jeleit - pl. levágott fej, kettészelt törzs, hullamerevség, hullafoltok, a tetem rothadása – akkor a halált klinikai halálnak kell tekinteni, és meg kell kezdeni az újraélesztést.



Testtetováló helyszínen készítendő vizsgafeladat otthon megírt munkaterv értékelése 

11.3.2 B) 

B) Helyszínen készítendő vizsgamunka elkészítése és az otthon megírt munkaterv bemutatása.

 

Vizsgázó neve: ………………………………………………………………………………...   

 

Születési helye, ideje:………………………………………………………………………….                     

MUNKATERV / MINTA 

 

1. Vendégfogadás:

   - diagnosztika, egyeztetés a mintáról

   - nyilatkozat elkészítetése

   adatkezelési tájékoztató az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a

    továbbiakban GDPR) 12 cikk (1) bekezdése értelmében az adatkezelő tájékoztatja

 

 

2. Tervező szakasz:

  - minta megrajzolása kutatómunka után a vendég igényeivel összhangban egyedivé alakítja

 - vázlatrajzot készít, skiccel és a tetoválandó minta vázlatrajzának megalkotása

 

 

 

3. Előkészítő szakasz: 

  - a minta indigóra való rajzolása

  - munkafelület és eszközök előkészítése, fertőtlenítése

bőr fertőtlenítése, higiénés szabályok betartása (fóliázás, gumikesztyű, maszk) 

 

 

4. Technikai szakasz: 

  - stencilfelrakás

 - a gépek eszközök szakszerű használata

 

 

5. Testtetováló szakasz:

   - kontúrozás, satírozás, színezés és árnyékolás

 

 

6. Ápoló szakasz:

  - sebkezelés, sebfedő kötés

  - vendég tájékoztatása az utókezelésről, tanácsadás

  - veszélyes anyagok, hulladékok szakszerű kezelése

 

7. Befejező szakasz:

 - nyugta  vagy számla kiállítása 

munkaterület fertőtlenítése, takarítása    

CosmeleC Kft.                                                                                                                                     MUNKATERV

 

 

 

MUNKAVÉDELEM

 

 

Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a célok megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

Ezek:

- A munkavédelmi alapelveket (alapvető jogokat, kötelességeket az Alkotmány határozza meg.  

- munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. Törvény)

- Munka Törvénykönyve

- miniszteri rendeletek

- tevékenység szerinti rendeletek

- Magyar Szabványügyi Testület

A munkavédelem célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményinek megvalósítása, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megakadályozása.    

Ez az államra, a munkáltatóra, és a munkavállalóra egyaránt kötelező az alábbiak szerint:

Az állam meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, kialakítja a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, melynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.
A munkáltató vagy munkaadó kötelessége az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, a feltételek biztosítása.
A munkavállalónak hatékonyan közre kell működnie a kockázatok csökkentésében, a munkabalesetek, illetve a foglalkozási megbetegedések megelőzésében. Feladata a munkaeszközök, védőeszközök használata és megóvása, a szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítása, előírások és magatartási szabályok betartása.

 

    A munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül a szervezeti formától – lehet az közhivatal, költségvetési szerv, KFT, BT, egyéni vállalkozó, stb.

Munkavédelem hatósági felügyelete

az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség – OMMF
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – ÁNTSZ

Az OMMF – az általános munkabiztonsági hatósági feladatokat látja el.

Az ÁNTSZ – a foglalkozási-egészségügyi hatósági feladatokat látja el. 

 

A munkavédelem főbb területei:

• Munkabiztonság (eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel foglalkozik)
• Foglalkozás-egészségügy (munkát végző emberrel, az őt ért hatásokkal foglalkozik)

Munkabiztonság: olyan körülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, illetve megóvják azoktól a dolgozót. A munkakörülmények, és a munkavégzés szabályait határozza meg, illetve ezek betartását ellenőrzi.

Feladata: 

a balesetek megelőzése
a bekövetkezett balesetek kivizsgálása
intézkedések, hogy a baleset ne ismétlődjön meg.

Foglalkozás-egészségügy feladata: a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, illetőleg a munka során fellépő ártalmakkal szemben. 

munkavédelemről szóló törvény meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

 

A munkavégzés személyi feltételei:

• a munkavégzéshez előírt szakmai végzettség,
• szakmai jártasság,
• a biztonsági előírások ismerete,
• a munkaköri orvosi alkalmasság,
• munkavédelmi oktatáson való részvétel,
• munkára képes állapot. 

Az előzetes és időszaki orvosi vizsgálat célja: a munkavállaló egészségének és munkaköri orvosi alkalmasságának előzetes, majd ismételt elbírálása.

Előzetes orvosi vizsgálat: a munka megkezdése előtt kell elvégezni.

Ismétlődő orvosi vizsgálat: 40 éves korig évente, 40-50 között 2 évente, 50 felett évente kell ismételni.   

Egészségügyi foglalkozásoknál évente szükséges a vizsgálat. 

Munkaképes állapot: pihent, egészséges, nem fogyasztott alkoholt, és egyéb bódultságot okozó anyagot. Ismeri a tevékenységére vonatkozó biztonsági előírásokat, veszélyforrásokat. 

Munkavédelmi oktatás célja:

A munkavállalók megismerjék a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó szabályokat, előírásokat, amelyek szükségesek a biztonságos munkavégzéshez.

Előzetes munkavédelmi oktatás: munkába álláskor  

Ismétlődő munkavédelmi oktatás: az ismeretek felfrissítése, szinten tartása. Kötelező új anyag, gép, vagy technológia bevezetéskor. 

Az oktatás megtörténtét Munkavédelmi Naplóban kell rögzíteni. Tartalmaznia kell az oktatás tárgyát, helyét, idejét, az oktató és az oktatottak nevét és aláírását. 

 

A munkavégzés tárgyi feltételei:

munkavégzéshez, munkafolyamatokhoz igazodó munkaeszközök megléte (gépek, berendezések, szerszámok)
megfelelő munkakörülmények biztosítása
a munkakörhöz, tevékenységhez előírt védőeszközök, védő felszerelések biztosítása.

Egyéni védőeszköz: minden olyan készülék, berendezés, felszerelés,  eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát veszélyeztető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkahelyek kialakítására vonatkozó általános elvárásokra – öltözködés, tisztálkodás, fűtés, szellőzés, világítás, zaj, rend, tisztaság. 

 

Vannak a munkaképes állapotot veszélyeztető tényezők:

baleset,
foglalkozási megbetegedések.
1. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetve halált okoz. 

3 fontos tényező: KÜLSŐ HATÁS – nem szervi betegségből adódó, SÉRÜLT AKARATÁTÓL FÜGGETLEN – nem öncsonkítás, öngyilkosság, HIRTELEN- nem folyamatos egészségkárosodás.

Foglalkozási vagy munkabaleset – az a baleset, amely a munkavállalót szervezettmunkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől, idejétől, valamint a sérült közrehatásának mértékétől. 

Ide tartozik: 

a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,
 anyagvételezés, anyagmozgatás,
tisztálkodás, üzemi étkezés,
egyéb foglalkozási-egészségügyi, illetve a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybe vétele is. 

 

MUNKABALESET ESETÉN (cselekvési sorrendben):

elsősegélynyújtás,
súlyos baleseteknél a helyszínt változatlan állapotának megőrzése,
bejelentés a munka irányítójának, vezetőjének,
„Munkabaleseti jegyzőkönyv” felvétele – 72 órán belül, 5 példányban -, annak megküldése a sérültnek és az illetékes szerveknek,
a baleset okainak kivizsgálása.

 

Minden munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, rögzíteni kell a baleseti naplóban. Tartalmaznia kell:

- a sérült munkakörét,

- a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét,

- az esemény leírását,

- a sérült ellátására tett intézkedést, a sérült folytatta-e munkáját,

- a tanúk nevét, lakcímét,

- a bejegyzést tevő nevét, munkakörét.

 

3. Foglalkozási megbetegedés akkor következik be, ha a munkafolyamat, vagy munkakörnyezet egészség károsító hatásának mértéke az elviselhető szintnél nagyobb, hosszantartó káros hatás éri a szervezetet, az nem tud alkalmazkodni, és megbetegszik. Pl. hő-, por-, és vegyi ártalom, fertőzés, zaj, rezgés, csontok, izmok megbetegedése.

 

Megelőzése:

munkaszervezéssel, (rövid pihenés), 
veszélyes anyagok helyettesítésével, 
orvosi vizsgálatokkal, 
munkavédelmi berendezések, védőeszközök használatával.

 

 

Veszélyforrások:

 

1. Biológiai

Ezek a mikroorganizmusok – vírusok, gombák, baktériumok, és anyagcseretermékeik. A szépségszalonban a vegyszerek a bőrrel érintkezve károsítják a bőr védőrétegét, ennek következtében a gombásodás vagy a fertőzés kialakulása gyakoribb. A nagy forgalom növeli a betegségek terjedésének lehetőségét.

Védekezés: a higiéniai szabályok betartása. Rendszeres tisztálkodás, eszközök tisztántartása, fertőtlenítés, védőfelszerelés (gumikesztyű, védőmaszk) használata.  

 

2. Fizikai

VESZÉLYFORRÁS

MEGELŐZÉS

Nem megfelelő, hibás, sérült munkaeszközök 

A szakma folyamatainak alapos ismerete, az eszközök használatának begyakorlása, azok körültekintő használata

Csúszóssá váló felületek

Csúszásgátló felületek alkalmazása, takarítás, felmosás

Zaj, rezgés

Minimális zajszinttel rendelkező gépek használata 

Különféle sugárzások

Korszerű gépek használata, az előírások betartása

Nem megfelelő világítás

Alapkövetelmény a megfelelő világítás kialakítása

Villamos feszültség

Engedéllyel rendelkező elektromos készülékek előírásszerű használata, rendszeres karbantartás, javítás csak szakemberrel, műanyag ruházat kerülése, fémvázas bútorok használata, mert levezetik az elektromos töltést.    

Normálistól eltérő hőmérséklet

Megfelelő – általában 22 fok hőmérséklet, megfelelő fűtés, vagy légkondicionáló. 

 

 

3. Veszélyes anyagok

Veszélyes anyagnak számít minden olyan anyag, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. 

 

 

Vegyszerek biztonságos tárolása:

Az anyagokat terjedelmük, fajtájuk, fizikai és kémiai tulajdonságaik figyelembe vételével, egymásra hatásuk ismeretében kell tárolni. A vegyszereket e célra alkalmas helyiségben, szekrényben, vagy polcon kell elhelyezni. 

Vendég vagy gyermek semmiképp ne férjenek hozzá. 

El kell különíteni, amelyek károsan hatnak egymásra.
A jól lezárható tároló edényen lévő címkén fel kell tüntetni tartalmát, koncentrációját, készítésének idejét (szavatosságát), esetleg tűzveszélyességét. A címke maradandó legyen (vízzel lemoshatatlan).
Hideg, száraz, fényvédett, gyermekektől elzárt helyen kell tárolni.
Könnyen mozgatható, elérhető, biztonságos közlekedés legyen.
Mérgező anyagokat zárható méregszekrényben kell tárolni.  
Tűzveszélyes anyagokat külön helyiségben kell tárolni, itt poroltót kell felszereltetni. 

 

TŰZVÉDELEM

 

Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az ember életére, testi épségére, vagy az anyagi javakra, illetve ezekben károsodást okoz. 

Az égés feltételei:

- éghető anyag,

- égéshez szükséges oxigén,térben és időben való együttléte

- gyulladási hőmérséklet 

 

A tűzvédelem a tűzesetekből eredő anyagi károk és égési balesetek elkerüléséhez szükséges alapvető ismeretek és erre vonatkozó szabályok kidolgozásával és betartásával foglalkozik. 

Feladatai:

• Megelőzés (jogszabályok, oktatás, riasztó rendszer)
• Oltás (további terjedés megakadályozása)
• Mentés (kárelhárítás)
• Keletkezési körülmények vizsgálata (okok, felelősség, kármegállapítás)

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szabályozza az anyagok, a tevékenységek, a munkafolyamatok, a technológiák, a gépek, az építmények tűzvédelmi létesítési és használati szabályait. Három fejezetre tagozódik:

 

1. Tűzvédelmi osztályba sorolás
1. „A” – fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
2. „B” – tűz és robbanásveszélyes
3. „C” – tűzveszélyes 
4. „D” – mérsékelten tűzveszélyes (ide tartozik a szalon is)
5. „E” – nem tűzveszélyes
2. Létesítési szabályok
3. Használati szabályok

 

Tűzesetnek minősül – okától és a keletkezett kártól függetlenül – minden olyan égés, amely az ember, illetve a társadalom által nem kívánt helyen, időben és körülmények között jön létre, és így a környezetet közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti. 

 

Tűz esetén a teendő: (cselekvési sorrendben)

Hangos „Tűz van!” kiáltással értesíteni kell a környezetben tartózkodó személyeket 
Gondoskodni kell a személyi biztonságról.
Értesíteni kell a tűzoltókat (105, vagy 112 – ingyenes): pontos cím, tűzeset keletkezésének pontos helye az épülete belül (pince, emelet, folyosó, stb), mi ég, emberélet van-e veszélyben, bejelentő nevejelzésre szolgáló telefon száma.
Meg kell kezdeni a tűz oltását. 
El kell látni a sebesülteket. 

 

Tűzoltási módok:

Az éghető anyag eltávolítása (elhordás, árkolásos elválasztás)
Gyulladási hőfok alá hűtés
Oxigén elvonása (ablakok bezárása, homok vagy pokróc borítása, elárasztás vízzel)

Elektromos tűz esetén azonnal áramtalanítani kell!

 

Tűzoltó készülékek fajtái:

Vízzel oltó (szilárd és gáz halmazállapotú anyagok, folyadékok oltására alkalmas, elektromos tűzeseteknél nem alkalmazható)
Habbal oltó (szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok oltására alkalmas, elektromos tűzeseteknél nem alkalmazható)
Gázzal oltó (főleg zárt térben hatásos, kismennyiségű szilárd és cseppfolyós halmazállapotú anyagok oltására alkalmas, elektromos nagyfeszültségű tűzeseteknél is jól alkalmazható)
Porral oltó

 

Egyéb tűzoltó eszközök: (kis tűzeseteknél) hordó, vödör, homok, szórólapát, csákány, balta, stb.

 

A tűzoltó készülékeket könnyen hozzáférhetően kell elhelyezni, és rendszeresen ellenőriztetni kell. 

A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell:

- tűzjelzés módját

- riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézménybe tartózkodók)

- a létesítmény elhagyásának módját (menekülési útvonalak)

- a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás, a tűz megfékezése)

- fő veszélyforrásokat (gyúlékony, robbanásveszélyes anyagok, szűk ajtók, nehezen megközelíthető helyek)

- a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontból (kapcsolók, vízszerelési helyek, tűzoltásra alkalmas anyagok és berendezések)

A tűzriadó tervet évente gyakoroltatni kell, a tűzoltó készülékeket rendszeresen ellenőriztetni kell, és a tűzvédelmi oktatást is ismételni kell.   

 

Környezetvédelem 

 

A környezet az élőlényeket körülvevő élő és élettelen tényezők összessége. Lehet természetes (rét, erdő, stb.), és mesterséges (város, lakás, stb.)

 

környezetvédelem olyan törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, és egészségügyi intézkedések rendszere, melynek célja és feladata a környezet károsodásának megelőzése, megakadályozása, a kialakult egyensúly fenntartása, illetve visszaállítása.

 

 

 

 

Területei:

a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, és a településkörnyezet védelme.

 

A környezet védelmét alkotó elemek között kölcsönhatás van, így az egyes elemek megváltozása, vagy megváltoztatása kihat az egészségre. Az emberi beavatkozás okozza az ökológiai rendszer egyensúlyának megváltozását, végső soron a környezeti problémákat, a környezeti ártalmakat.  

A környezet védelme minden vállalkozás, és minden egyes ember kötelessége.  

 

Környezetvédelem módszerei:

- aktív – csökkentik, vagy megakadályozzák a környezetszennyező anyagok kibocsátását. Ez a technológiai folyamat helyes megválasztásával, hulladékmentes technológia alkalmazásával, környezetkímélő alapanyagok felhasználásával oldható meg. A szépségiparban ebből a környezetkímélő alapanyagok felhasználása jöhet szóba.

- passzív  elsősorban azt jelenti, hogy a kibocsátott szennyező anyag mértéke nem lépheti túl az előírt koncentrációt, azonban ettől a szennyezettség mértéke még nem csökken. A passzív védekezésnél elsősorban az öntisztulási és hígulási folyamatok biztosítják a természeti egyensúly helyreállítását. A szépségiparban az energiatakarékos eszközök alkalmazása révén járulhatunk hozzá ehhez.      

 

Környezetvédelem eszközei:

1. Jogi és igazgatási eszközök

A környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a környezetvédelmi rendelkezések tartalmazzák, amelynek van nemzetközi, állami, és helyi önkormányzati szintje.  

2. Műszaki és tudományos eszközök

Korszerű technológiák, gyártási eljárások kikísérletezése,  bevezetése

3. Gazdasági és pénzügyi eszközök

Különböző pénzügyi támogatások, adók, vámok, amelyek ösztönöznek a környezetszennyezés megelőzésére, vagy csökkentésére.    

4. Oktató és nevelőmunka

Média – televízió, rádió, újságok, reklámok – pozitív életszemlélet kialakítása.

 

A környezetvédelem kiemelkedő fontosságú területe a hulladékgazdálkodás, azaz a hulladékok kezelése, tárolása, és újrahasznosítása. 

Hulladék: olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell. 

Fajtájuk szerint: 

- termelési

- települési

- különleges kezelést igénylő (veszélyes hulladék.

Halmazállapot szerint:

- szilárd (pl. papír, műanyag, fém

- iszapszerű (pl. festékiszap, szennyvíziszap)

- cseppfolyós (pl. gázok melléktermékei

- gáznemű (pl. légszennyező anyagok)

 

A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatásai ellenni védő intézkedések összessége.  

Feladatai: 

- a hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése,

- a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése, hasznosítása,

- a nem hasznosítható hulladékok tárolása, ártalmatlanítása.   

 

Veszélyes hulladék elkülönítve gyűjtése fontos teendő:

Veszélyes hulladéktárolóba kell lerakni,
vagy közömbösítéssel kell hatástalanítani,
vagy égetéssel kell megsemmisíteni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közegészségügyi előírások

 

Az üzlethelyiség kiválasztása, elhelyezése

Az üzlethelyiség kiválasztásánál körültekintően kell eljárni. 

A szalon céljára szolgáló üzlethelyiség száraz, világos, jól szellőztethető, fűthető legyen, megfelelő vízellátással, szennyvízkezelésselkapcsolódó szociális és mellékhelyiségekkel. 
Belmagassága érje el a lakószobákra megállapított – jelenleg 2,5 méter – belmagasságot. 
Fontos a helyiség alapterülete. Egy munkahelyre a vendégek várakozóhelyét, a kiszolgálási és a közlekedési teret is figyelembe véve 6 négyzetmétert kell számítani.   
Szennyező forrás (pl. szeméttároló, szemétégető, vegyi üzem, trágyatároló) közelében nem nyitható üzlet.
Pincehelyiség igénybe vehető, ha ott a megfelelő komfort feltételeket biztosítjuk (szellőzés, világítás, fűtés).
Lakásban is folytathatjuk az ipart, d a helyiséget más célból (pl. hálóhely) használni nem szabad. 
Tilos a közterületről nyíló üzlethelyiség felől a lakás felé bejáratot létesíteni, és oda állatot bevinni.  

 

Az üzlethelyiség belső kialakítása

A kiszolgáló helyiség padozatának burkolata résmentes, csúszásmentes anyagú, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen (mozaiklap, mettlachi, PVC, öntött műanyag).
falak legalább 1,5 méter magasan mosható, fertőtleníthető burkolattal legyenek ellátva (olajmázolás, csempe, tükörfal, műanyag lambéria, falra ragasztható PVC). E felett a fal meszelt, festett, vagy tapétázott lehet.
Az illemhely padozatát mosható burkolattal kell ellátni. Célszerű az oldalfalakat is 1,5 méter magasan moshatóra kialakítani, felette pedig meszelni vagy festeni. Helyben vagy az előtérben kézmosás céljából mosdó felszerelése szükséges.
A helyiségekben meg kell oldani a rendszeres, természetes szellőztetést. Erre szolgál az ablakfelület. Ennek 2/3-ad része minden esetben nyitható legyen. Ahol a természetes szellőztetés nem oldható meg, ott mesterséges szellőztető berendezést kell alkalmazni, óránként kétszeres légcserével. 
A téli, illetve hideg időszakban a helyiségeket fűteni kell. Ezt helyi vagy központi fűtéssel lehet megoldani. Helyi fűtésnél a meleg csak a fűtendő helyiségben termelődik – pl. cserépkályha, gázkályha, konvektor, olajkályha, elektromos fűtés. A fűtés megválasztását a helyi adottságok befolyásolják, de a fűtőtestet minden esetben úgy kell elhelyezni, hogy a fűtés egyenletes legyen, és sem a dolgozót, sem a vendéget egyoldalú tartós hősugárzás ne érje. 
megvilágítás természetes és mesterséges lehet. Természetes fénynél fontos a megfelelő ablakfelület kialakítása. Ez a helyiség alapterületének 1/6-od része legyen. A természetes világítást befolyásolja az ablak tisztasága, a falak és a bútorok színe. A mesterséges megvilágítás fényforrása az izzólámpa és a melegfényt adó fénycső. A világítótestek elhelyezése szerint a mesterséges megvilágítás általános és helyi lehet. Ez utóbbi irányul a munkaterületre. Fontos, hogy a megvilágítás káprázatmentes, térben és időben egyenletes legyen.   
Az ipar gyakorlása során csak ivóvíz minőségű víz használható fel. Közművesített területen az üzletnyitás előtt a vizet a közegészségügyi szervekkel meg kell vizsgáltatni. A tevékenység csak negatív vizsgálati eredmény esetén kezdhető meg. Közművesítés hiányában a folyóvíz biztosítására a mosdók fölé alul csappal ellátott tartályok telepíthetők. A tartályokat hetente egyszer fertőtleníteni kell, és naponta friss ivóvíz minőségű vízzel kell feltölteni. A szennyvíz elvezetéséről is gondoskodni kell – közművesített helyen a közcsatornába vezethető, ennek hiányában ún. közműpótló berendezést, szennyvízgyűjtőt kell létesíteni. Ez vízzáróan bélelt, zárt, fedett, felül tisztító nyílással ellátott akna, illetve a talaj alkalmassága esetén szikkasztó rendszer is lehet. Tilos a szennyvizet a talajon szétöntözni.
Minden elektromos berendezésnél figyelembe kell venni az elektromos művek előírásait (megfelelő teljesítményre méretezett hálózat, földelt konnektorok). Csak ellenőrzött, engedéllyel ellátott elektromos berendezéseket szabad használni. A szalon főkapcsolóját elérhető helyre kell helyezni, azt minden dolgozóval ismertetni kell, és záráskor ezzel kell áramtalanítani.  

 

 Az üzlethelyiség berendezése

bútorok világos színűek, célszerűek, sima vonalúak, jól tisztíthatóak és moshatóak legyenek. Rendelkezzenek megfelelő méretű olyan tároló helyekkel (fiók, zárt polcos rész), ahol az eszközöket és a tiszta textíliát szennyeződéstől védve lehet tárolni.
Alapvető berendezési tárgy a kezelendő vendég számára a kényelmes fotel, a dolgozónak pedig egy állítható magasságú, könnyen forgatható ülőke és szerszámtartó. 
A dolgozók részére öltözőszekrényt, a vendégek számára pedig várakozásra ülő alkalmatosságot kell biztosítani, itt célszerű egy TV, újságok, esetleg egy számítógép internet használattal. A vendégek ruháinak elhelyezésére fogast kell felszerelni vagy beállítani. 
Fontos berendezési tárgy a hulladékgyűjtő. Ez lehetőleg lábpedálos, de minden esetben fedett legyen. A szennyeződés lerakódásának megelőzése, maradéktalan kiürítése, és a könnyű tisztíthatóság érdekében olyan gyűjtőt kell választani, amely kör alakú, vagy belső sarkai, élei lekerekítettek.  Műanyag szemeteszsákkal kibélelve kell használni, melyet naponta, vagy szükség esetén naponta többször, zsákkal együtt kell üríteni. A szemét, hulladék eltávolításáról a hatályos köztisztasági rendeletnek megfelelően kell gondoskodni (pl. a veszélyesnek minősülő hulladékot, és a levágott hajat külön kell tárolni.) 

 

Üzemeltetési előírások

Eszközök: a tevékenység során csak ép eszközök használhatók. A papírból készült eszközöket ismételten felhasználni tilos, azokat egyszeri használat után meg kell semmisíteni. Gondoskodni kell a munkaeszközök folyamatos tisztításáról, és hatásos fertőtlenítéséről. A fertőtlenítés módját az eszköz jellege szerint célszerű megválasztani. Ez történhet hővel vagy vegyszerrel. A hővel történő fertőtlenítésnél száraz hő (vasalás) és nedves hő (kifőzés) alkalmazható. A kifőzésnél az anyagot, eszközt 1,0-1,5 %-os szódaoldatban a forrástól számított 30 percig főzzük. A vegyszerrel történő fertőtlenítésre mindig a korszerű, az egészségügyi szervek által bevizsgált és jóváhagyott anyagokat használjuk. 
Textíliák: az üzlethelyiségben a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű, valamint a váltáshoz szükséges tartalék textíliát készenlétben kell tartani – törülközők, beterítő kendők, sapkák, stb. minden vendégnek frissen mosott és vasalt textíliát kell biztosítani. A tiszta textíliát a szennyestől elkülönítve kell kezelni. A tisztát zárt szekrényben, fiókban, a szennyest átmenetileg műanyag tartályban kell tárolni. Külön helyiség biztosítása esetén automata géppel a mosás helyben is elvégezhető. 

 

Az üzlethelyiség tisztántartása

A szalon takarítása mindig fertőtlenítő hatású tisztítószerrel történjen, gumikesztyűben, és nyitott ablaknál. Javasolt a Domestos, Hypo. Kevésbé maró hatású, kézkímélő szert használjunk. 
A maradék tisztítószereket összekeverni tilos! Eltérő vegyhatásuk miatt egymást közömbösíthetik, és mérgező vegyületek szabadulhatnak fel.
A takarítás csak tisztít, a különböző szennyeződések eltávolítására szolgál, de a kórokozókat nem távolítja el. Ezért a székeket, asztalfelületeket, és mindent, ami a vendég bőrével érintkezik, fertőtleníteni kell. 
A fertőtlenítéshez csak magyar hatósági engedéllyel, és magyar utasítással ellátott, Magyarországon forgalomban lévő fertőtlenítőszerek használhatók. Olyan fertőtlenítőszer nincs, ami bőrre, felületre, eszközre egyaránt használható, ezért 3 külön szer használata szükséges. 
padozatot naponta fertőtlenítőszeres vízzel kell felmosni. A berendezési tárgyakatportalanítani, a mosdókat, munkaasztalokat tisztítószeres melegvízzel kell lemosni.
Hetente kell a berendezési tárgyakat, szekrényeket kívül-belül lemosni.
Havonta kell nagytakarítást végezni. Ekkor a fentieken túl ablakot kell tisztítani, a mosható felületeket lemosni, a függönyöket kimosni. 
A meszelt falat évenként, a festett illetve tapétázott falakat 3 évenként kell újrafesteni illetve tapétázni. Amennyiben a falak hamarabb elpiszkolódnak, úgy szükség szerint gyakrabban kell meszelni, festeni, tapétázni.       
A lehullott csempéket azonnal pótolni kell, illetve az egyéb anyagból készült mosható falfelületeket sérülés, rongálódás esetén azonnal ki kell javíttatni. 
hulladékgyűjtőket naponta illetve szükség szerint kell üríteni, majd el kell végezni külső-belső tisztításukat, fertőtlenítésüket. Az összegyűlt hulladék elszállításáról a hatályos közegészségügyi, és a helyi rendeleteknek megfelelően kell gondoskodni. 
rovarok és rágcsálók irtását rendszeresen kell végezni a vonatkozó és hatályos jogszabályok szerint.
Bőr-, szakáll-, vagy hajbetegségben szenvedő, illetve erre gyanús vendéget csak a magával hozott tiszta eszközökkel és kendőkkel szabad kiszolgálni, melyeket azután magával is visz. A kiszolgálás után a kiszolgáló személy köteles szappannal, körömkefével megmosni, és fertőtleníteni. Használat után a munkaszéket is fertőtleníteni kell. 

 

Személyi higiéné

A szépségiparban csak egészséges személy dolgozhat. Ezért érvényes egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie. 
A kiszolgáló személy munka közben fehér vagy világos színű munkaruhát, munkaköpenyt viseljen. 
Kezét, körmét állandóan tisztán kell tartani. A köröm rövid és lakkozatlan legyen. Minden vendég kiszolgálása előtt, illemhely használata, szennyező tevékenység után kezet kell mosni, és fertőtleníteni. 
Az illemhely használatát a vendégnek is biztosítani kell. A kézmosó eszközöket – szappan, körömkefe, törülköző textilből vagy papírból, vagy kézszárító – valamint a fertőtlenítőszert a mosdónál ki kell készíteni.
sérülések steril gyorskötést, üvegdugós üvegben 8-10 köbcenti jódtinktúrát, vagy jódérzékenység esetén egyéb bőrfertőtlenítő szert kell készenlétben tartani, de célszerű a kisméretű elsősegélydoboz beszerzése. Az elhasznált anyagokat folyamatosan pótolni kell 
munkáltató köteles a biztonsági előírásoknak megfelelően működő és engedélyezett munkaeszközöket és gépeket biztosítani. Bizonyos munkafolyamatoknál – ahol előállhat a kéz bőrének gyulladása – indokolt az egyszer használatos védőkesztyű viselése (hajmosószer, hajfesték, szőkítés, tartós hullámosítás esetén). Tilos órát és ékszert viselni. A kéz bőrének megóvására védőkenőcsöt kell használni.  

Speciális kezelésekről, amikor behatolunk a bőrbe, és érintkezhetünk vérrel vagy testnedvekkel (pl. akne kezelés, tetoválás, tyúkszem eltávolítás) a vendéget írásban részletesen fel kell világosítani, nyilatkoznia kell arról is, hogy nincs kizáró ok (pl. cukorbetegség, véralvadási problémák). A tájékoztatót és a nyilatkozatot alá kell írattatni a vendéggel. A kezelésről részletes, személyre szabott nyilvántartást kell vezetni, aminek tartalmaznia kell a vendég nevét, a kezelés helyét és idejét, a kezelés jellegét, a használt anyagokat, a kezelés időtartamát.      



 










 

AZ ÁLLAMI KÉPESÍTŐ VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI

Iskolai előképzettség: Érettségi végzettség

Egészségügyi alkalmassági követelmény: szükséges

Tanúsítvány képző intézmény által kiállított képzés elvégzését igazoló  dokumentum

 

 Portfólió bemutatása és szakmai elbeszélgetés. Formai követelmények: formátuma A/4-es   méret,  minimum: 21 x 28 cm. Terjedelme minimum 15-25 oldal, minimum 20 db tetoválási munkával( rajzokés tetoválások ) Igény esetén a portfólió igényes elkészítéséhez professzionális fotóst tudunk ajánlani. 

Vizsgaremek, portfólió bemutatása és szakmai elbeszélgetés. 

A) VIZSGAREMEK szóbeli bemutatása és szakmai elbeszélgetés:

A vizsgázó előzőleg és önállóan, saját maga által biztosított eszközökkel, egy műbőrre készült tetoválást, mint vizsgaremek produktumát mutatatja be szóban, műbőrön. Minimális mérete: 10x15cm. A mintának tartalmaznia kell kontúrt, kitöltést, satírt. Témája, formája, stílusa szabadon választott. 

B) POTFOLÓI  követelményei : 

A vizsgázó szakmai képzésének ideje alatt, saját kézzel készült, rajzos és tetovált munkáiból portfóliót állít össze. A rajzos előtanulmányok (vázlatok, skiccek), mintatervek és a műbőrre, illetve emberi bőrre 10/14 készült analóg és digitális alkotások fotóiból szerkesztett színvonalas válogatást foglalja magában. 

Formai követelmények:

formátuma A/4-es, fotóköny esetében minimum: 21 x 28 cm. Terjedelme minimum 15-25 oldal, minimun 20 db munkával. Elrendezésében, színhasználatában esztétikus. A beillesztett kép minősége (mérete, élessége) és elhelyezése megfelelő. A használt betű típusa, mérete, igazítása tetszőleges, illeszkedjen a tartalomhoz és olvasható legyen. Tartalmi követelménye: tükrözze az alkotó személyiségét, illeszkedjen szakmai irányultságához. Kizárólag a referenciaképeket tartalmazza, csak a borítón szerepelhet felirat (név, évszám).

A szakmai elbeszélgetés a vizsgamunkától független, szakmai elméleti tudást célzó, témakörökkel előre determinált, irányított beszélgetés. A vizsgázónak a szóban feltett kérdésekre szóban, önállóan összefüggő feleletet kell adnia. A beszélgetést a megadott témakörök koordinálják, instruálják. 

 

Az élőmodellen tervezett tetoválás előzetesen elkészített munkaterve:.( az előző oldal mintája alapján) 

Terjedelme: minimum 2000, maximum 3000 leütött karakter lehet. Az előzőleg megtervezett és A/4-es méretben kinyomtatott, stencilezésre kész tetoválandó mintát is csatolni kell a munkatervhez. 

 

 A helyszínen készítendő vizsgamunka elkészítése élő modellen. Minimális mérete: 10x15cm. A mintának tartalmaznia kell kontúrt, kitöltést, satírt.

Helyszínen készítendő vizsgamunka elkészítése és az otthon megírt munkaterv bemutatása. 

A vizsgázó a helyszínen saját maga által biztosított eszközökkel, saját maga által hozott vendég bőrére vizsgamunkát készít. Minimális mérete: 10x15cm. A mintának tartalmaznia kell kontúrt, kitöltést, satírt. Témája, formája, stílusa szabadon választott. A vizsgázó a tetoválandó mintát vendégével előre köteles leegyeztetni, a vizsga napjára a minta tervét előre elkészíteni és kinyomtatni. A munka további részét (stencilt megrajzolása, előkészületeket, önmaga, az eszközei, a munkatér, a vendég előkészítését, izolálásokat, minta felhelyezését, testtetoválás elkészítését, utókezelés fontosságának ismertetését, elpakolást, takarítást, veszélyes hulladék szakszerű kezelését) az első tűszúrástól az utolsóig a helyszínen kellvégezze. Továbbá előzőleg és önállóan írásban elkészített munkatervet kell hoznia, amiben részletesen bemutatja a helyszínen készítendő vizsgamunkáját. A következő szempontok szerint: 

- A vendég igényének, állapotának ismertetése. 

- Azon szakmai szerkesztési irányelvek ismertetése, melyek mentén a minta terve elkészült. 

- A megválasztott anyagok, eszközök (rajzeszközök, tűkarakterek) választásának részletes indoklása. 

- A bedolgozási technika választásának indoklása 

- A rétegelés és a bedolgozási sorrend ismertetése. 

Terjedelme: minimum 2000, maximum 3000 leütött karakter lehet. Az előzőleg megtervezett és A/4-es méretben kinyomtatott, stencilezésre kész tetoválandó mintát is csatolni kell a munkatervhez. 

 

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:

A) vizsgaremek, portfólió bemutatása és szakmai elbeszélgetés: 30 perc,

B) helyszínen készítendő vizsgamunka elkészítése: 300 perc, bemutatása: 10 perc. 

A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: projektfeladat: 100%.

Projektfeladaton belüli vizsgatevékenységek:  

A) vizsgaremek, portfólió szóbeli bemutatása 25%, szakmai elbeszélgetés: 25%. 

B) helyszínen készítendő vizsgamunka elkészítése és az otthon megírt munkaterv bemutatása: 50%

 

A vizsgázónak az élő modellt, és a szükséges eszközöket magának kell biztosítania a helyszínen készítendő vizsgamunkához.


1. Vállalkozóvá kell válnia, hogy létrehozza szépségszalonját. A mellékelt nyomtatvány alapján a lehetséges gazdasági formák közül Ön melyiket választaná? Indokolja meg döntését!

 

Információtartalom vázlata

 

– A társas vállalkozások csoportosítása, jellemzői
– Alapításuk 
– Az alapításukhoz szükséges tőke
– Felelősségi körük
 

Társas vállalkozások 

Gazdasági társaság: olyan különböző formájú társas vállalkozások gyűjtőneve, amelyek meghatározott gazdasági tevékenységet (termelés és/vagy szolgáltatás) végeznek eredmény elérése céljából, üzletszerűen gazdasági kockázatvállalás mellett. Az ehhez szükséges tőkevagyont tagjai adják össze.

Gazdasági társaságot külföldi, belföldi természetes és jogi személyek alapíthatnak. Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.

Az alapítás létesítő okirattal történik, amely a felek egybehangzó akaratnyilatkozata, a felek szerződése. Ezt kötelező írásba foglalni, (közjegyző, ügyvédi ellenjegyzés) a gazdasági törvény (GT) szabályai szerint.

A létesítő okirat tartami elemei:

gazdasági társaság cégneve
székhelye
tagjainak neve, lakhelye
vezető tisztségviselők neve és lakóhelye
a társaság fő tevékenysége 
a jegyzett tőke és annak a tagok általi rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
a társaság működésének időtartama
a társasági forma speciális szabályai és egyéb információk.

 

A létesítő okirat fajtái:

társasági szerződés
alapító okirat
alapszabály

 

A társaság létrehozását a működési alapdokumentum elfogadását követő legfeljebb 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságon. A bejelentés csak elektronikusan történhet, de előtte át kell utalni a bejegyzés és nyilvánosságra hozatal illetékét.  

 

Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység.

 

Természetes személy (ember) egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Korlátlanul felelős az a tag, aki a társaság tartozásaiért a saját teljes vagyonával felel.

 

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK FORMÁI ÉS JELLEMZŐIK

 

A korlátolt felelősségű társaság ( kft.)

A korlátolt felelősségű társaság fogalma és alapítása 

A kft. előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a társasági szerződésben megállapított vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.

A társaságot alapíthatják természetes és jogi személyek. Kft-t egy személy is alapíthat, ekkor egyszemélyes társaságról beszélünk. Az alapítás társasági szerződéssel történik. Egy személyes kft esetén alapítói okirattal hozzák létre.

Törzstőke: 3.000.000 forint (legalább a felét letétbe kell helyezni az alapításkor) 

Törzsbetét: a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből illetve apportból áll. A tagok törzsbetétei különböző nagyságúak lehetnek. Az egyes törzsbetétek összege nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

A taggyűlés: a társaság legfőbb irányító szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, de okvetlenül össze kell hívni a taggyűlést:

             -- ha a könyvekből kétséget kizáróan kiderül, hogy a törzstőke felére csökkent, illetve a társaság működéséhez szükséges minimális érték alá esett.

             -- ha a társaság fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni és a tartozásokat a vagyon nem fedezi.

A taggyűlést az ügyvezető hívja össze, amelyről jegyzőkönyv készül és amelybe bármelyik tag betekinthet és másolatot kérhet.

Az ügyvezetők: a tagok közül válaszható, de kívülálló is lehet (lehet több is), jogosult az intézkedésekre, képviseletre.

A felügyelőbizottság: megválasztása 20 m Ft feletti törzstőke vagy 25 főt meghaladó tagság vagy 200 fő feletti alkalmazott esetén kötelező: min 3 főből áll, a taggyűlés választja.

A könyvvizsgáló: Meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választott független szakértő. Kötelező választani, ha vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladja a 100 M Ft-ot és a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottal száma az 50 főt

 

A közkereseti társaság (Kkt)

A közkereseti társaság: tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség mellett végzik üzletszerű tevékenységüket és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésre bocsátják. A tagok személyes közreműködésére és bizalmára épül.          

Társasági szerződéssel jön létre.

A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, ahol valamennyi tagnak azonos szavazati joga van, határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák.

Jellemzői:

- a társaság tagjai személyesen is közreműködnek, amelyért díjazás illeti meg őket,

- a tagok korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért

- a tagok a társaság rendelkezésre bocsátják a vagyont és ez alapján kapják az osztalékot

- bárki jogosult üzletvezetésre

- nincs alapítási tőke minimum 

 

Betéti társaság (Bt.)

A betéti társaság: tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget.

Jellemzője: legalább 1 beltag és 1 kültag szükséges hozzá

   beltag: a társaság kötelezettségeiért korlátlanul felel

   kültag: a vagyoni betétje erejéig felel a társaság kötelezettségeiért

- ha több beltag van akkor felelősségük egyetemleges

- a tagok vagyoni hozzájárulását vagyoni betétnek nevezzük 

- társasági szerződéssel jön létre

- a társaság vezetéséért az üzletvezető felel, aki lehet beltag, vagy kültag

- legfőbb szerve a tagok gyűlése 

- minden tagnak legalább 1 szavazata van

- a tagok gyűlésén egyszerű szótöbbséggel hoznak határozatot

- kis létszámú vagy családi vállalkozásokra jellemző  

- nincs alapítási tőke minimum

 

A részvénytársaság (Rt.)

A részvénytársaság fogalma és alapítása

Ez az egyik legrégebbi, nemzetközileg is elismert vállalkozási forma. Ilyen vállalkozási formát akkor alapítanak, ha a társaság működéséhez olyan magas összegű alaptőkére van szükség, amelyet néhány közreműködő nem tud előteremteni, és ennek érdekében részvényeket bocsátanak ki, az így befolyt pénz képezi a vállalkozás alaptőkéjét. 

Tagjai a részvényesek. Létrehozása bonyolult és hosszadalmas. Kötelező alaptőke 20.000.000.- forint. 

A részvénytársaság kétféleképpen alapítható:

              1, zártkörű alapítás:        A részvények nyilvános forgalomba hozásra nem kerülnek, 

                  (alapító okirat)        csak meghatározott alapítók vásárolják.

              2, nyilvános alapítás:     A részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek,

                  (alapszabály)               forgalomba, részvényjegyzés útján.

 

Egyéb teendők a vállalkozás indításakor:

Bankszámlanyitás, ehhez szükség van aláírási címpéldányra is
Bejelentkezés a társadalombiztosításnál, 
Bejelentkezés az adóhatóságnál,
Működési engedély, (önkormányzat jegyzőjétől)
Cégbélyegző(k) készíttetése
Cégtábla készíttetése a vállalkozás székhelyén
Nyomtatványok vásárlása (számlatömb, állóeszközök nyilvántartása, üzletmenettel kapcsolatos ügyviteli feladatok elvégzéséhez)
Pénztárgép, számítógép beszerzése 

A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban a www.magyarország.hu honlapon találunk tájékoztatókat, rendeleteket, nyomtatványokat,  

 

Vállalkozási forma kiválasztásának szempontjai

Aki vállalkozni akar, az dönthet a számára legmegfelelőbb forma kiválasztásában. Ha ez hosszú távon nem válik be, később van lehetőség másikat választani, de ez elég körülményes. Rendszerint ez a meglévő vállalkozás felszámolásával, és új alapításával jár, bár van lehetőség az egyes formák közötti átalakulásra is. 

Szempontok:

• Önállóságra törekvés, felelősségvállalás: aki nehezen viseli, hogy mások döntéseit kell végrehajtania, nem szólhat bele a fontos ügyekbe, az válassza az egyéni vállalkozást, vagy beltagként alapítson BT-t. ekkor a cég vezetésének minden anyagi és erkölcsi felelőssége rá hárul, viselni kell a hibás döntések következményeit. Ha a felelősségvállalás gondot okoz, akkor olyan formát válasszon, ahol megoszlik a felelősség (pl. Kft). Ha semmiképp nem akar felelősséget vállalni, akkor BT kültagként csak a bevitt tőkéjét kockáztatja, de semmilyen döntésben nem vesz részt – erre nincs is módja. 
• Anyagi helyzet: minden vállalkozáshoz kell anyagi fedezet. Kft esetében előírja a törvény az induló tőkét, tehát ha van elegendő pénz, alapíthat Kft-t. ha nincs meg az 500.000.- tőke, akkor 100.000.- forinttal kereshet magának társakat. Ha nem rendelkezik az előírt tőkével, akkor KKT-ban vagy BT beltagként vállalkozhat. Elvileg lehet egyéni vállalkozó is, de mindenképpen kellenek eszközök, tehát ez csak látszólagos megoldás. Ha van pénze, de nem akar a vállalkozással foglalkozni, akkor BT kültagként fektetheti be a pénzét, itt nincs korlátozva az összeg.
• Szakképzettség, tevékenységi kör: ha megvan a választott tevékenység végzéséhez a szükséges szakképzettség, akkor bármilyen formát választhat. Ha ez nincs meg, akkor alkalmazni kell minden telephelyen a megfelelő végzettséggel rendelkező munkatársakat. 
• Adózás: az adórendszer nyomon követése nem könnyű. Az elszámolások, és az adózás módjába vannak eltérések, ebben célszerű gyakorlott adószakértő tanácsát kérni, aki a vállalkozó anyagi helyzete, lehetőségei, várható forgalma, bevételei alapján javasolja a legkedvezőbb vállalkozási formát.    

2. Vállalkozását nem gazdasági társaság keretében kívánja működtetni. Határozza és indokolja meg − a mellékelt nyomtatvány alapján −, hogy miért és milyen lehetősége van mégis vállalkozóként folyatatni e tevékenységet

 

Információtartalom vázlata

 

– Egyéni vállalkozás alapítása, különös tekintettel a kérelem benyújtásának módjára és annak feltételeire
– Az egyéni vállalkozás működése
– Az egyéni vállalkozás átalakulásának lehetősége egyéni céggé
 

Egyéni vállalkozás

Ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozó legyen, ki kell váltania a vállalkozói igazolványt. Ennek feltételei vannak:

• Cselekvőképes (nincs korlátozva cselekvőképességében, nem áll gyámság vagy felügyelet alatt)
• Nagykorú (elmúlt 18 éves)
• Rendelkezik a végezni kívánt tevékenységhez szükséges megfelelő iskolai, szakmai végzettséggel. Ha ez nincs meg, akkor vállalkozásában minden telephelyen alkalmaznia kell olyan alkalmazottat vagy családtagot, akinek ez megvan
• Állandó bejelentett lakással rendelkezik Magyarországon (nem albérlet, szállodai szoba)
• Büntetlen előéletű (erkölcsi bizonyítványra van szükség az igazolvány kiváltásához)
• Nem tiltották el az adott tevékenység gyakorlásától
• Nincs tartozása a NAV vagy a TB felé
• Nem vonták be a vállalkozói igazolványát
• Nem tagja olyan gazdasági társaságnak, ahol a felelőssége korlátlan (KKT, BT beltag)
• Ha nem magyar állampolgár, akkor rendelkezik olyan állandó tartózkodási engedéllyel, mely munkavállalásra is feljogosítja. 

 

Maga a vállalkozás indítása nagyon kevés költségbe kerül, viszont kellő tőke hiányában nem szabad nekiindulni, mert kölcsönökkel, hitelekkel terhelt vállalkozást nehéz sikerre vinni.

 

 

- Egyszerűbb és gyorsabb az egyéni vállalkozás indítása az Ügyfélkapun keresztül A vállalkozás indítása történhet egyszerűsített eljárásban, ebben az esetben a z illeték 15.000 forint, viszont a kérelem beadásától 1 órán belül megtörténhet az ügyintézés. Ha Ügyfélkapun keresztül történik az ügyintézés, nem kötelező a vállalkozói igazolványt azonnal kiváltani, egy napon belül megkapjuk az illetékes hatóságtól a vállalkozás adószámát, adóazonosító jelét és statisztikai számjelét, amelynek birtokában már meg is kezdhetjük a tevékenységet. Viszont amennyiben megkaptuk az engedélyt a tevékenység indítására, rögtön kell számolni és fizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy megkezdtük-e a tevékenységét, volt-e bevételünk. Csak abban az esetben mentesül a járulékok fizetése alól, ha van máshol bejelentett 36 órát meghaladó munkaviszonya.

 

- Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Ez alapján több tevékenységet folytathat, és több telephelyet tarthat fenn. 

- A törvény azt is előírja, hogy az egyéni vállalkozónak személyesen is részt kell vennie a vállalkozás keretében végzett tevékenységekben. Az egyéni vállalkozása mellett az egyéni vállalkozó lehet alkalmazott bármilyen más vállalkozásnál vagy szervezetnél. Lehet tagja korlátolt felelősséggel más vállalkozásnak. Nem jogosult egyéni vállalkozóként munkanélküli segélyre és az alkalmazottakat megillető kedvezményekre, juttatásokra. A vállalkozás működéséért vagy hitelfelvétel esetén magánvagyonával is felel (korlátlan anyagi felelősség)

- Az egyéni vállalkozói igazolványt személyesen lehet átvenni.  Ha bármilyen adat a későbbiekben változik, azt 15 napon belül be kell jelentenie.

- A vállalkozói igazolvány önmagában nem elegendő egy üzlet megnyitásához.  Az APEH, TB, KSH bejelentkezést az okmányiroda elvégzi, be kell jelentkezni a helyi önkormányzat adóosztályán is.   

- A vállalkozás működtetéséhez biztosítania kell a megfelelő telephelyet, a munkavégzés eszközeit, felszereléseit, anyagait, ki kell választania a munkatársait, alkalmazottait. 

- Szükség van bankszámla nyitására – nyitásakor nem kötelező, de célszerű azon pénzt elhelyezni.

- Amennyiben szükséges, szerződéseket kell kötni a közüzemi szolgáltatókkal (elektromos művek, víz, gáz, csatorna, telefon, internet) és fel kell szereltetni a vállalkozás fogyasztását mérő órákat.

- Be kell szerezni a megfelelő szakhatósági engedélyeket is (ÁNTSZ, Tűzoltóság, környezetvédelem, építésügyi szakhatóság, katasztrófavédelem)    

- Működési engedélyt kell kérni a szalon székhelye szerint illetékes Önkormányzat jegyzőjétől. (ezt ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni)

- Cégbélyegzőt kell készíttetni, ezt a hivatalos levelezésben, számla kiállításánál használni kell. 

Nyomtatványok vásárlása (számlatömb, állóeszközök nyilvántartása, üzletmenettel kapcsolatos ügyviteli feladatok elvégzéséhez)
Pénztárgép, számítógép beszerzése 

 

Egyéni vállalkozások működése

Ha a vállalkozás beindításával kapcsolatos feltételek teljesültek, akkor a vállalkozó érdeke, hogy ellássa magát munkával, azt legjobb tudása szerint elvégezze, és az így szerzett bevételből fedezze költségeit, teljesítse adózási kötelezettségét, és a fennmaradó összegből fenntartsa magát és a családját, valamint fejlessze vállalkozását. 

Ahhoz, hogy a vállalkozás hosszú távon sikeresen működjön, az alábbiakra van szükség:

• Piackutatás és marketing a vendégkör megszerzésére, megtartására
• Minőségi munkavégzés kulturált környezetben
• Pontos elszámolások, könyvelés a gazdasági helyzet áttekintése, az adózási kötelezettségek teljesítése érdekében
• Szakmai fejlődés és fejlesztés a vendégkör megtartása és a konkurencia visszaszorítása érdekében.
 
 

3. Ön egyéni vállalkozó szeretne lenni, és ehhez kérelmét elektronikus úton juttatná el a hatósághoz. Részletezze, majd mutassa be számítógép segítségével az eljárás menetét és az ehhez felhasznált programokat, honlapokat!

 

Információtartalom vázlata

 

– Abev java használata 
– Magyarország.hu használata, ismertetése
– Az egyéni vállalkozói igazolvány
 
Lásd az előző tételnél!!!

4. Válassza ki szépségszalonja számára a legoptimálisabb helyszínt! Határozza meg, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe, és mutassa be őket gyakorlati példán keresztül!

 

Információtartalom vázlata

 

– Piackutatás, elemzés
– Marketingkoncepció
– A marketingmix fogalma; termékek: 4P, szolgáltatások: 7P
– A SWOT analízis tematikus felépítése, értelmezése
 

Egy szépségszalon gazdaságos működése jelentősen függ a szalon helyének megválasztásától, és ebben nemcsak a vendégkör, hanem még sok egyéb tényező figyelembe vétele szükséges.  

Piackutatás:

A piackutatás irányulhat a piac bármelyik tényezőjére - áru, vevő, eladó –, de a szépségiparban leginkább a vevőt, a vendégünket kell szem előtt tartanunk.  Ennek legfőbb oka, hogy a szolgáltatás fejlesztésére kevés esélyünk van (nem sok Vidal Sassoon képességűfodrász dolgozik nálunk), másrészt az ápolószereket sem mi fejlesztjük ki, és a technikai felszereltséget sem mi tökéletesítjük. 

Egy szalon vendégköre nem túl nagy, és a közvetlen környéken lévő konkurenciát többnyire mindenki ismeri. A vonzáskörzet eltérő vidéken és a városban. A városban a közlekedési hálózat miatt a vendégek távolabbról is felkeresik a szalont, ha ott nekik megfelelő a szolgáltatás. Vidéken max. 1-2 km távolság a vonzáskörzet. Vállalkozásunk indítása előtt alaposan utána kell néznünk, hogy a lehetséges konkurencia milyen színvonalon, milyen választékban és milyen árakkal áll a vendég rendelkezésére. 

Számukra legfontosabb azonban a vendégkör, tehát a piackutatás során elsősorban velük kell foglalkozni. 

Első lépés a piac szegmentálásaEz azt jelenti, hogy kisebb csoportokra osztjuk a lehetséges vendégkört. A marketing szempontjából az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• Demográfiai szempontok
Életkor: a fiatalok igényei a kezeléseket és a szalon légkörét illetően mások, mint az idősebbeké. A fiatalok elvárják a jó zenét, kevésbé igényesek a külsőségek iránt, és divatos sminket, frizurát szeretnének. Az idősebbek a rendezett, tiszta, áttekinthető helyiségeket kedvelik, a tartós, minőségi szolgáltatás a fontos.
Családnagyság: ahol sok nagycsaládos él a környéken, célszerű az egész család számára kínálni a szolgáltatásokat. Külön figyelmet kell fordítani a gyerekekre.
Életciklus: mivel a fiatalok többsége nem rendelkezik önálló jövedelemmel, a drágább szolgáltatásokat nem tudják megfizetni, bármennyire is lenne rá igényük. A nyugdíjasok jövedelme alacsonyabb, ezért ők rendszeresen járnak, de ritkábban. A középkorúak megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, igényük is van a színvonalas szolgáltatásra, de elfoglaltságaik miatt ritkábban veszik igénybe. 
Vallás, nemzetiség: a viszonylag kisszámú nálunk élő külföldi csoportok közösségei zártak, általában ők maguk között oldják meg a szolgáltatásokat (pl. a kínaiak). Van egy szélsőség, pl. az iszlám nőknél tilos a szépségápolás (nyilvános helyen a csador viselése kötelező, náluk inkább csak a férfiakra lehet számítani.   
Nem: a szépségszalonok – néhány kivétellel – valamelyik nem kiszolgálására specializálódnak. Többnyire a hölgyek azok, akik nem szeretik, ha a másik nem képviselői is megjelennek. Ha a szalon mindkét nembeli vendéget fogad, akkor azt célszerű külön helyiségben megoldani. A férfiak egyébként ritkábban veszik igénybe a szépségszalonok szolgáltatásait. 
• Társadalmi-gazdasági szempontok
Foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem: összefügg, és meghatározza a vendég anyagi helyzetét. Szalon tekintetében nagyon vegyes a vendégkör összetétele, d vannak olyan városrészek, ahol magasabb, vagy éppen az alacsonyabb jövedelmű emberek laknak. 
• Földrajzi szempontok: klíma, lakóhely jellege, mérete (város, falu, stb.) Számunkra ezek adottak, ezeken nem tudunk változtatni. De az biztos, hogy még ma is vannak különbségek a városban és vidéken élők szokásai, viselete, divatja között.   
• Fogyasztó magatartása: márkahűség, személyiségjegyek, attitűdök. Mivel a szépségipar szolgáltatásai személyes, bizalmas jellegűek, egyfajta márkahűség mindenképpen tapasztalható a vendégeknél. Nem szívesen váltanak fodrászt, kozmetikust, és a megszokott ápolószerektől is nehezen térnek el. Hogy kit választanak, abban a család, ismeretségi kör is befolyásolja, jobban, mint a reklám.   

Ha a szalon vonzáskörzetében élőket ezek szerint vizsgáljuk, akkor nagyjából következtethetünk arra, hogy melyik csoport milyen gyakorisággal keresi fel szalonunkat, és mennyit tudnak rendszeresen időben és anyagiakban a szépségápolásra szánni. Ez már támpontot ad arra nézve, hogy szalonunk milyen csoport igényeit elégítse ki, és milyen színvonalon. Végezhetünk felmérést írásban vagy szóban a vendég igényeire, a színvonalra, választékra. Össze kell állítani egy kérdéssort, amire választ szeretnénk kapni. Élőszóban vagy telefonon ez általában eredményesebb, mint írásban.    

Piacelemzés:

A szerzett információk alapot adnak arra nézve, hogy a tervezett szépségszalon mekkora és milyen jellegű vendégkörre számíthat, és ott milyen szolgáltatásokat, és abból mennyit várhatnak el. Fontos az is, hogy ezek időben mikor jelentkeznek – többnyire délután, este, vagy hétvégén. Ehhez kell igazítani szalonunk felszereltségét, kiválasztani a munkatársakat,kialakítani a szalont. 

A szalon kiválasztásánál még további szempontokat kell figyelembe venni:

• Van-e az adott helyen vagy annak közelében megfelelő üzlethelyiség, mely bérbe vehető, vagy elegendő tőkénk a megvásárláshoz.
• A helyi önkormányzat engedélyezi-e ott ennek a szolgáltató tevékenységnek a végzését.
• Az üzlethelyiség rendelkezik-e megfelelő infrastruktúrával – víz, villany, csatorna, telefon, gáz, fűtési lehetőség, mosdók, parkoló, stb.
• Milyen költségtényezőkkel számolhatunk: mennyibe fog kerülni az engedélyek beszerzése, a szerződések megkötése a közüzemi szolgáltatókkal, a szalon kialakítása, felszerelése, majd később a fenntartása, üzemeltetése, mekkorák a helyi adók, stb.
• Van-e a közelben bank, posta, rendőrség, tűzoltóság, stb.

Marketingkoncepció:

Ha mindezekkel megvagyunk, meg kell határoznunk a marketing koncepciót, vagyis a cselekvési stratégiát, mely alkalmas a piacon a térhódítására.

Lépései:

• Probléma felismerése
• Megkeressük a lehetséges megoldási módokat
• Kiválasztjuk a megfelelőt
• Elvégezzük a tervezett tevékenységet (reklám, szalon kialakítása, felszerelése, munkatársak kiválasztása)
• Végül elemezzük a folyamatot, hogy meghozta-e a kellő eredményt.

Feladattervet kell készíteni, leírva a feladatok ütemezését, végrehajtásának pontos határidejét, kik a felelős személyek vagy szervezetek (grafikus, nyomda, dekorációs cég, stb.), és az ezzel kapcsolatos költségeket. Általában csak hónapok múlva fogjuk érzékelni, hogy ez mennyire volt eredményes. 

A marketing eszköztárának ismeretében könnyebb kiválasztani azokat az eszközöket, amlyek segítik céljaink elérését. 

Marketing-mix fogalma

Az 1960-as években McCarthy angol közgazdász rendszerezte azokat az elemeket, melyek a marketing tevékenység keretében alkalmasak a vásárlók befolyásolására, és ezeket marketing-mix néven ismertette. Négy ilyen tényező van, melyeket a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért olyan szavakkal nevezett el, amelyek angol nyelven P betűvel kezdődnek.

Ezek:

• Product – termékpolitika. 

A vállalkozás kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. A termék és szolgáltatás kínálatot a mindenkori piaci igényekhez igazítjuk. 

Az első, amire tekintettel kell lenni, az a termék életgörbéje. A szolgáltatásoknál ezt a szalon működésére lehet vonatkoztatni. Amikor a szalon megkezdi működését, az a bevezető szakasz. Meg kell alapozni a szalon működését. A forgalom kicsi, ezért már jó előre tartalékot kell képezni. Erőteljes reklámra, színvonalas munkára, és alacsony árakra (ún. bevezető árra) van szükség a konkurencia legyőzésére. Ha nem sikerül forgalmat elérni, ami legalább a fenntartás költségeit fedezi, a vállalkozás elbukik, mert feléli vagyonát. A második szakasz a felfutás. A szalont megismerik, megszeretik, kialakul a vendégkör. Az árakat lassan felemelhetjük, a bevétel fedezi a költségeket, sőt már némi haszon is keletkezik. Itt már csökkenthető a reklámtevékenység. A harmadik szakasz az érettség. Már stabil a vendégkör, a bevételek bőségesen fedezik a költségeket, és elfogadható nyereséget hoznak. Az árak nem változnak, esetleg a konkurencia háttérbe szorítása miatt akciókat rendezhetünk. A reklám inkább emlékeztető, hogy fenntartsa a vendégkör érdeklődését. Termékeknél a technikai fejlődés magával hozza a negyedik szakaszt, a hanyatlást. Általában ilyenkor kivonják a forgalomból, vagy akciós árral megszabadulnak tőle. A szépségiparban ez ritkán fordul elő, hiszen nem újul meg 5 évenként a termékpaletta. De fejlődés itt is van, egy konkurens cég megjelenése itt is előidézheti a hanyatlást. Ezért rákényszerülünk időnként korszerűsítésre, felújításra, a dolgozóknak meg kell ismerni új eljárásokat, új anyagokat, a divatot. 

Akárcsak a terméknél, a szépségiparban is fontos a minőség. Egyrészt az alkalmazott haj és testápoló szerek minősége, másrészt a munka minősége. Fontos szempont a tartósság, a könnyű kezelhetőség. A szalon kialakítása és a szolgáltatások feleljenek meg a vendég ízlésvilágának. A dolgozók öltözete, modora, stílusa is feleljen meg a vendégkör elvárásainak. A márka is fontos: egyfelől az alkalmazott ápolószerek márkája, másrészt a szalon hírneve is lehet márka.    

• Place – az értékesítés helye, módja. Ez az az eszköz, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el. Maga a szalon az a marketing eszköz, amely befolyásolja a vendéget, hogy minket vagy mást választ. A vendégkör jellegétől függetlenül fontos, hogy a szalon jól megközelíthető legyen. Minél forgalmasabb helyen van, annál nagyobb forgalomra számíthatunk. Ezt leronthatja a parkolás hiánya.  Fontos a szalon tisztasága, rendezettsége, megfelelő világítása, a dolgozók ápoltsága, jó megjelenése. A szalon jellegének kialakításakor, berendezésekor figyelembe kell venni a vendégek életkorát, anyagi helyzetüket, igényeiket. A magasabb jövedelműek igénylik a szalon luxus felszerelését, cserébe elfogadják a magasabb árakat. A szalonnak a környezethet is igazodni kell, elegáns környéken az elhanyagolt, szerényebb szalon kitűnik, és ez fordítva is igaz.  
• Price – ár. Olyan árat kell megállapítani / képezni, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot (nyereséget) is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot, és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. A lehetséges vendégek közül a többségnél az ár az elsődleges szempont egy szalon kiválasztásánál.  
• Promotion – az értékesítés ösztönzése, vagyis a reklám. Minden formájának célja a fogyasztók, vagy a lehetséges fogyasztók tudatának befolyásolása, annak érdekében, hogy szükségleteit nálunk elégítse ki. A reklámeszközök részletesen másik tételben.    

 

A szolgáltatások jelentőségének növekedésével – mivel itt a fogyasztó rendszerint személyes kapcsolatba kerül a szolgáltatást végző dolgozókkal – szükségességvált további tényezők bevonása, és kiegészült a marketing-mix még 3 elemmel:

• People – emberi tényező, a fogyasztó és a szolgáltató kapcsolata

A vendég elégedettségét a szolgáltató é s a vendég közötti személyes kapcsolat jelentősen befolyásolja. Ha a fodrász vagy kozmetikus ismeri vendége haját, bőrét, tudja, hogy mik a megfelelő kezelési módok, milyen a vendég ízlése, mik az elvárásai, hatékonyabban tudja végezni a munkáját. Ha a vendég elégedett, nehezebben vált szolgáltatót – hajlandó messzebbre is elutazni, elfogadja a magasabb árakat is. 

• Physical – a szolgáltatás fizikai körülményei, a szolgáltatás környezete. Tisztaság, rend, esztétikai megjelenés, jó hangulat. Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a vendég közérzetét, kényelmét. A stílusos berendezés, kényelmes bútorok, kellemes színek, a dekoráció mellett a halk zene, az olvasási lehetőség, és a kínált kávé vagy üdítő javítja a szalon hangulatát. 
• Process – folyamat, a szolgáltatás lefolyása. A szolgáltatás akkor kezdődik, amikor a vendég belép a szalonba, és akkor fejeződik be, amikor elmegy. Minden, ami közben történik, befolyásolja a vendég elégedettségét. Beleszólhat, megváltoztathatja kívánságát, ugyanaz a tevékenység minden vendégnél más eredményt hozhat. 
•  

Ezeknél az elemeknél nincs fontossági sorrend, minden vállalkozás a pillanatnyi piaci helyzet függvényében dönti el, hogy ezek közül melyiket alkalmazza, és mennyit költ rá. 

 
 
 

5. Foglalja össze, hogy üzletében milyen dokumentációknak, bizonylatoknak kell jelen lenniük a törvényes működés érdekében! Mutassa be a mellékelt nyomtatványok szerepét, tartalmukat!

 

Információtartalom vázlata

 

– ÁNTSZ engedély
– Szigorú számadású bizonylatok és nyilvántartásuk
– Munkaügyi dokumentációk
– Nyugtaadási kötelezettség
– Árlist
– Munkavédelmi dokumentációk
 
6. Új üzletét szeretné reklámozni! Mondja el, hogy milyen módon és eszközökkel tenné! Mire figyelne oda a reklámüzenet megfogalmazásakor!

 

Információtartalom vázlata

 

– Reklámcélok
– A reklámterv alapelvei (5M)
– Reklámüzenet
– Reklámeszközök
– Az eredmények mérése
 

A reklámterv kialakítása és alapelvei: (5M)

A tervezett új szolgáltatás bevezetését meg kell előzze egy piackutatás, hogy tényleg szükség van-e az új szolgáltatásra. A reklám arra szolgál, hogy szalonunkat vagy szolgáltatásunkat szélesebb körben is megismerjék. A piackutatás után feladattervet, intézkedési tervet kell készíteni. Ez tartalmazza az elvégzendő feladatok leírását, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy vagy személyek, esetleg szervezetek) megnevezését, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat (pénz vagy egyéb eszközök).  

A marketingre jellemző, hogy eszközeit az angol nyelvből vett szavak kezdőbetűivel jelöli – mint a marketing-mix 4P-je és 7P-je. A reklámmal kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat 5M néven foglalták össze.

 

1. Reklámcélok (mission)

A reklám célja lehet meggyőzés, emlékeztetés, vagy tájékoztatás. A szépségszalon esetében általában a meggyőzés jut érvényre – a fogyasztót rá akarjuk venni a szalon igénybevételére. Új termék vagy szolgáltatás esetében pedig cél a tájékoztatás.

2. Költségvetés (money)

A rendelkezésünkre álló pénz meghatározza, hogy milyen reklámeszközt alkalmazunk, és mit tartalmazzon a reklámunk. Az újsághirdetések 10.000.- forinttól a százezres nagyságrendig terjednek, a köztéri reklámok drágábbak, a rádió, TV reklámok akár több milliós kiadást jelenthetnek. 

3. Reklámüzenet (message)

Ez a reklám tartalma, mondanivalója. Teljesen egyéni, de mindig sikeresebbek a humoros fordulatot, vagy rímelő szöveget tartalmazó reklámok. Ha biztosra akarunk menni, bízzunk meg egy reklámügynökséget, akik a tervezéstől a kivitelezésig mindent profi módon végrehajtanak. 

4. Reklámeszközök (media)

A tervezett reklámszöveg vagy képi megjelenés sokféle úton juthat el a fogyasztókhoz, ezeket az eszközöket nevezzük médiának. Ilyenek a reklámújságok, napi-, hetilapok, folyóiratok, plakátok, és egyéb köztéri reklámok, rádió, TV. Lehetőségeink, anyagi helyzetünk figyelembevételével ezek közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. 

5. Eredményesség mérése (measurement)

A reklámkampány végén az utolsó fázis, hogy meg kell vizsgálni, hogy a végrehajtott akció elérte-e a kívánt eredményt. Mennyi volt a költségünk, mennyit nőtt a forgalom, javult-e a szalon hírneve, elfogadottsága. Le kell vonni a megfelelő következtetéseket. 

 

Vizuális reklámeszközök:

1. Sajtóhirdetések (apróhirdetés, kishirdetések, soros hirdetések, keretes hirdetések, fejléckockák, oldalas hirdetések)

A legrégebbi reklámeszközök közé tartoznak. Nagyon népszerűek. 

Előnyük: 

- nagy a publicitásuk (pl. országos hetilap), 

- jól irányíthatóak (ma már rengeteg női magazin, hobbilap, szakmai irányultságú sajtótermék közül választhatunk, attól függően, milyen réteget kívánunk megcélozni),  

- rendkívül gyorsan lehet bevetni (pl. napilapok)

- az írott szónak nagy a jelentősége

- visszakereshető, eltehető, újra elővehető, vagy gyűjthető,

- a legváltozatosabb formában, kivitelben, tartalommal, akár többször is megjelenthető,

- nagy jelentősége van a méretnek, formának, betűtípusnak, színeknek, a tördelésnek, a képek és a szöveg összhangjának. 

2. Köztéri reklámeszközök - plakátok, óriásplakátok

Előnyük, hogy sokak által látogatott helyeken (utcán, autópályán, házak falán) tűnnek fel, így publicitásuk igen nagy, és rendkívül változatosak.

- plakátok hosszú időn keresztül a legnépszerűbb reklámeszközök voltak. Méretük általában 0,5-1,4 négyzetméter közötti, hirdetőoszlopokra, plakáttáblákra ragasztják. 

- óriásplakátok ma nagyon népszerűek, nagy méretüknél fogva jobban felkeltik a figyelmet. Fajtái: 

- hagyományos, 12 négyzetméteres, papíralapú

- megvilágított, éjszaka működő

- forgóprizmás – egyszerre 3 plakát anyagát is megjeleníthető

Előnye, hogy hatásos, figyelemfelkeltő, városképi szempontból is nagy a jelentősége, helyileg jól irányítható.

Hátránya, hogy meglehetősen drága, lassan bevethető, és sokszor zavarja a közlekedést, a kilátást. Kihelyezésének meghatározott, szigorú engedélyezési és üzemben tartási feltételei vannak.   

3. Egyéb nyomtatott, vizuális reklámeszközök

- Szórólapok: kis terjedelmű, 1-2-4 oldalas, általában nagy példányszámban előállított reklámnyomtatványok. 

Előnye: a nagy példányszám miatt az előállítási költség általában viszonylag alacsony. 

Hátránya: mivel nagyon elterjedt, az emberek többsége már figyelemre sem méltatja, vagy bele sem nézve eldobja. 

- Prospektus: a szórólapnál nagyobb terjedelmű, és többnyire igényesebb reklámnyomtatvány. Ezeket általában az érdeklődőkhöz igyekeznek eljuttatni – pl. vásárokon, kiállításokon.  

Előnye: nagyobb terjedelem miatt részletesebben, mélyrehatóbban mutathatja be azt, amit reklámozni akarunk. Jól hasznosíthatóak az ügynöki hálózattal értékesített termékek újdonságainak bemutatásánál – pl. Amway, Oriflame, Avon.

Hátránya: nagyobb az előállítás költsége.

- Katalógus: általában egy-egy vállalat teljes választékát bemutató reklámnyomtatvány. Bővebb terjedelemben, igényesebb kivitelben készül. Ennek következtében az előállítás költsége igen magas.

4. Egyéb, nyomdai eljárással készült reklámeszközök

Arra szolgálnak, hogy rekláminformációt hordozzanak, és amikor kézbe vesszük, valamilyen üzenetet továbbítson számunkra. - könyvjelzők, poháralátétek,

- mappák, füzetek, 

- gyufacímke,

- meghívók,

- csomagolóanyagok papírból,

- bolti attrapok (a kínált termékek valósághű, kicsinyített vagy nagyított változatai

- szitanyomással készült reklámpólók, kötények, sapkák

5. Köztéri és zárttéri reklámeszközök

- Kirakat, portál, vitrinek

6. Egyéb köztéri reklámeszközök

- Zászlók, 

- molinók, 

- fényreklámok,

- fényújságok,

- vízi és légi reklámok

 

Auditív reklámeszközök – rádióreklámok, hangosbemondó

A hallásra hatnak. Az egyik legnépszerűbb reklámeszköz. Legfontosabb összetevője a szöveg. A szövegnek figyelemfelkeltőnek, meggyőzőnek, hatásosnak kell lennie. Röviden, tömören, célratörően kell megfogalmazni, könnyen megjegyezhető információkat kell tartalmaznia. Jól meg kell választani a zenét, mert megragadja a figyelmet, hangulatot teremt. A zörejek, zajok, hangeffektek fel tudják erősíteni a mondanivalót.

Előnye: nagy a publicitásuk, jól irányíthatóak, ma már igen sok rádióállomás működik. Fontos az élőhang szerepe, jobban hiszünk a szóbeli közlésnek, mint az írott szónak.  

Hátránya: nem látjuk a beszélőt, nem tudjuk elképzelni a reklám tárgyát, ezért bevezető reklámra nem alkalmas. Nem alkalmas nevek, címek telefonszámok közlésére, mert nem tudjuk megjegyezni.  

 

Audiovizuális reklámeszközök: - reklámfilm, referenciafilm, videofal

- reklámfilm: általában 15-30, maximum 60 másodperc alatt mutat be egy céget, terméket, márkát, szolgáltatást. Televízióban vagy moziban sugározzák. 

- referenciafilm: adott termék bemutatását szolgálja. Időtartama 2-3 perctől akár félóráig is terjedhet. Általában szakmai rendezvényeken, kiállításokon, üzleti tárgyalásokon vetítik szakközönségnek, partnereknek, vagy remélt üzlettársaknak.

Előnye: több érzékszervre is hatnak egyszerre, a néző otthonába viszi az üzenetet, nagy a publicitása, célcsoport szerint irányíthatóak, bevethetősége általában gyors.

Hátránya: mivel nagyon elterjedt, sokan már unják. Nagyon magasak az előállítás költségei.

Egyéb reklámeszközök:

- íz és illatminták

- kiállítások, vásárok,

- reklámtárgyak, reklámajándékok 

7. Ahhoz, hogy szalonja teljes körű szolgáltatást nyújtson, szüksége van további szépségápolással foglalkozó szakemberre (fodrász, kozmetikus, masszőr stb.). A jelentkezőt munkaviszonyban kívánja foglalkoztatni. Fejtse ki ezzel kapcsolatos teendőit és a mellékelt nyomtatványok főbb tartalmi elemeit, szerepeit!

 

Információtartalom vázlata

 

– Bejelentési kötelezettség
– Munkaszerződés és kötelező melléklete
– Munkaköri leírás
– Jelenléti ív
 

Ha a vállalkozás bármilyen dolgozót akar foglalkoztatni, akkor azzal:

• munkaszerződést kell kötni
• be kell jelenteni az APEH-nál, TB-nél
• munkahelyet, munkaeszközöket, munkát, és munkabért kell biztosítani
• meg kell ismertetni vele a munkavédelmi előírásokat, a dolgozónak aláírásával kell igazolnia, hogy részt vett munkavédelmi oktatáson
• meg kell ismertetni a munkahellyel, munkaeszközökkel, azok használatával
• meg kell ismertetni a munkatársakkal, közölni kell kinek mi a feladata, és milyen kapcsolatban lesz velük
• ismertetni kell a munkabeosztását, a munkavégzés helyét, módját, eszközeit, a házirendet
• fel kell hívni a figyelmét a megszokottól  eltérő szabályokra, szokásokra
• be kell mutatni a munkavégzéssel kapcsolatos adminisztrációt – jelenléti ív, számlák, vásárlók könyve
• a kezdő dolgozónak türelmi időt kell adni, hogy fölvegye a szalonban megszokott munkavégzési tempót, kiismerje munkatársai természetét, hangulatát, beszédstílusát, ahhoz tudjon alkalmazkodni.

 

Új dolgozó felvételekor a munkát adó vállalkozás és a munkavállaló személy között munkaviszony jön létre, melynek írásos bizonylata a munkaszerződés. 

Mivel a munkaviszonyt a munkáltatónak jelentenie kell az APEH és a TB felé, annak létrejöttével mindkét fél számára jogok és kötelezettségek keletkeznek, így írásba kell foglalni a munkaszerződést. Ha nincs, akkor az a későbbiekben jogvitára adhat lehetőséget, melynek során mindkét fél hátrányba kerülhet – többnyire a munkavállaló. 

A munkaszerződés a szerződő felek akaratának kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata, és a felek aláírásával lép érvénybe. 

Tartalmaznia kell: 

• A munkavállaló személyi adatait 
• alapbérét
• munkakörét
• a munkavégzés helyét
• a munkaviszony időtartamát
• a munkaidőt
• a munkaviszony jellegét (fő-, mellék-, másodállás, alkalmi munkás, tanulói jogviszony)
• a foglalkoztatás jellegét (tulajdonos, alkalmazott, segítő családtag, bedolgozó)
• a munkáltató nevét, címét
• a szerződéskötés helyét, idejét
• a szerződő felek aláírását
• egyéb juttatásokat – munkaruha, étkeztetés, költségtérítések

A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. 

A munkaviszony időtartama lehet határozott, és határozatlan.

határozott időre szóló munkaszerződést ötször lehet hosszabbítani, de a hosszabbításokkal sem haladhatja meg az 5 évet, utána határozott idejűvé válik. Megszüntethető mindkét fél részéről azonnali felmondással a próbaidő alatt, bármikor közös megegyezéssel, valamint bármelyik fél részéről rendes és rendkívüli felmondással. A határozatlan időre szóló munkaviszony esetén csak a munkába állás kezdetét határozzák meg, a kilépés időpontját nem. A munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben próbaidő is kiköthető, ez általában 30 nap, megegyezés szerint lehet rövidebb vagy hosszabb, de maximum 120 nap.

A dolgozó kötelessége, hogy: 

munkarend szerinti időpontban, munkaképes állapotban megjelenni a munkahelyén
munkáját legjobb tudása szerint végezni úgy, hogy betartja a munkavédelmi előírásokat
vigyáz maga és munkatársai egészségére
vigyáz a berendezésekre és a felszerelésekre
megőrzi a munkahelyi titkokat.

 

Munkaügyi adminisztratív feladatok:

A dolgozókról nyilvántartást kell vezetni – törzslap -, mely tartalmazza:

a dolgozó személyi adatait, 
az alkalmazás módját,
az alkalmazás idejét,
bért

A kifizetésre kerülő munkabérről havonta elszámolási ív készül, melyet a dolgozó munkabérével együtt készhez kap. 

Bejelentési kötelezettségek:

A munkaviszony megkezdésekor a munkáltató köteles bejelenteni a dolgozót az APEH és a TB felé. Ha a dolgozó korábba munkanélküli segélyen volt, akkor a Munkaerő hivatal felé is be kell jelenteni.

Munkarend kialakítása:

A törvényes munkaidő napi 8 óra, azaz heti 40 óra. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaidő lehet egyenetlen hosszúságú, de akkor sem lehet kevesebb 4 óránál, és több 12 óránál. A két munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. A letöltendő munkaidő a nap bármely időszakára eshet, délutánra vagy estére is, de ezt a bérezésnél a megfelelő pótlékkal egyensúlyozni kell. A heti pihenőnapon végzett munka esetén cserébe a hét másik napján kell pihenőnapot kiadni a dolgozónak, úgy, hogy egybefüggően legalább 42 óra pihenőideje legyen. 

A törvények nem korlátozzák a szépségszalon nyitva tartását, de azt előírja, hogy nemzeti ünnepeken tilos minden kereskedelmi egység nyitva tartása. 

A törvény megengedi hogy a dolgozókat váltott műszakban, vagy állandó délelőttös, délutános, vagy éjszakai műszakban alkalmazzák, de ezt a dolgozóval munkába lépéskor közölni kell, é a munkaszerződésben rögzíteni kell. A nem délelőttös műszakban dolgozóknak műszakpótlékot lehet fizetni. A túlóráért megemelt túlóradíj, vagy szabadidő (csúsztatás) jár. A heti pihenőnapon végzett munkáért szintén pótlék adható. Ha a napi munkaidő meghaladja a napi 6 órát, akkor a dolgozónak legalább 20 perc, legfeljebb 60 perc munkaközi szünet jár.  

Jelenléti ív:

Szerepe, hogy igazolja a dolgozó megjelenését a munkahelyén, ezzel a bérezés alapját képezi. Bármilyen vitás esetben – káresemény, bűncselekmény – bizonyítja, hogy mely dolgozók voltak az adott időpontban a munkahelyen. Pontos vezetése kötelező, meglétét és vezetését az APEH is ellenőrizheti.

 

8. Vállalkozásában lehetősége nyílik alkalmanként foglalkoztatni még egy fodrászt. Határozza meg, hogy mely foglalkoztatási forma keretén belül tudja ezt a legköltséghatékonyabban megvalósítani! Mutassa be a mellékelt nyomtatványok főbb tartalmi elemeit, szerepét!

 

Információtartalom vázlata

 

– Egyszerűsített foglalkoztatás 
– Bejelentése és szabályai
– Egyszerűsített munkaszerződés
 

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy

• alkalmi munkára
létesített, határozott időre szóló munkaviszony. 

 

A felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

A munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.

 

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
 

• egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

• hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

• húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát

lehet foglalkoztatni egyszerűsített foglalkoztatással.

 

Alkalmi munka esetén:

- a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

- a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztást is elrendelhet.

 

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony:

• olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn; nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa;

Egyéb korlátozás

Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, illetve 1000 forint összegű közteher és/vagy társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

A munkáltató által – az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén – fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

• alkalmi munka esetén 1 000 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

A közteher fizetés határideje

A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni.

A bejelentés módja

A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint –

• elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy

• telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun!

A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Milyen adatokat kell bejelenteni?

a) a munkáltató adószámát,

b) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát,

c) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka),

d) a munkaviszony napjainak számát,

e) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.

A bejelentésre határideje, az adatok módosítása

A munkáltató az adatokat a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni.

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy 

b) ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, délelőtt 8 óráig van lehetőség

Ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni

Bevallás

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét elektronikus úton havonta a 1008-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni.

A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar Postán szerezhető be, illetve az APEH Internetes honlapjáról letölthető, és az internetes kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető. 

A munkavállaló ellátásra való jogosultsága

A munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak.

Nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

START kártyára jogosultság

Alkalmi munkára létesített jogviszony a START kártyára való jogosultságot nem zárja ki.

 
 
 
 

9. Új dolgozóval bővül szalonja. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Hasonlítsa össze a mellékletek segítségével egy START kártyás foglalkoztatott járulékaival! 

 

Információtartalom vázlata

 

– Start kártya
– Start plusz kártya
– Start extra kártya
– Egyéni járulékok
– Munkáltatói járulékok

 

  START kártya

 Kedvezményezettek köre

  Az a pályakezdő fiatal jogosult Start kártyára, aki 

• a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
• tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
• a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.   

  

A munkaadót megillető járulékkedvezmények

•   A járulékkedvezmény azt a munkáltatót illeti meg, aki a Start kártyával rendelkező személyt foglalkoztatja. 

A START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően

- az első évben  17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig

- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék

- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.

 

A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. 

A kedvezményre való jogosultság igazolása Start-kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. 

 

A START kártya érvényessége

  

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: 

• alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start-kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év, 
• a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start-kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év, 

de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. 

A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. 

A kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. 

  

START PLUSZ kártya

 Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.

A  START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

- az első évben  17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

 

Kedvezményezettek köre

  

A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) rendelkezése szerint Start Plusz kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. 

  

Továbbá jogosult az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a Start Plusz kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. 

 

  A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. 

  A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. 

  

Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. 

  

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. 

  

A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. 

  

A START PLUSZ kártya érvényessége

  

A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 

  

A Start Plusz kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. 

  

A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. 

  

Ha a Start Plusz kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. 

  

A Start Plusz kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a Start Plusz kártya kiváltására. Ebben az esetben a Start Plusz kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. 

 

START EXTRA kártya START EXTRA Kártya

Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható!.

A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)

- az első évben  27 százalékkal

- a második évben pedig 17 százalékkal

csökkenthető

 

 

 

Kedvezményezettek köre

  

A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján Start Extra kártya kiváltására jogosult 

• az az álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 
• a bérpótló juttatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és bérpótló juttatásban részesül. 

  Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. 

 

A munkaadót megillető járulékkedvezmények

  

Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: 

• a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a 27%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, 
• a foglalkoztatás második évében a tb-járulék összege helyett a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. 

  A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. 

  

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. 

 

Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. 

  

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. 

A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. 

 

A START EXTRA kártya érvényessége

  

A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 

  

Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. 

  

A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. 

 START Bónusz Kártya

Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki, aki

- a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve

- a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

- feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

 

 

 

 

10. Sikeresen működő üzletét az igényeknek megfelelően bővíteni szeretné. Ehhez szüksége van egy üzleti terv elkészítésére. Foglalja össze, hogy milyen információkat kell tartalmaznia egyes részeknek!

 

Információtartalom vázlata

 

– Az üzleti terv szerepe
– Az üzleti terv részei:
− A vállalkozás adatai
− Összefoglalás
− A vállalkozás leírása
− Marketingterv
− Működési terv
− Szervezeti terv
− Pénzügyi terv
− Kockázati-készenléti terv
− Vezetési koncepció

 

Nevéből adódóan az üzleti terv a vállalkozás működéséről, annak minden részterületéről ad pontos képet, támpontot nyújtva a vállalkozás biztonságos, sikeres működéséhez. A jó üzleti terv elkészítés és annak betartása révén csökkenthető a működés kockázata, elkerülhető a csődhelyzet.  

Mikor kell üzleti tervet készíteni?

• A vállalkozás indításakor
• Célszerű minden évben az adott év eredményeit elemezve, a következő év megalapozása érdekében is elkészíteni.
• Minden nagyobb változáskor (tevékenységi kör bővítése, szűkítése, területi terjeszkedés, tőkenövelés, új társak bevonása).
• Beruházások tervezésénél.
• Hitelfelvételnél.

 

Az üzleti terv felépítése:

1. A vállalkozás adatai – ebben a fejezetben az alapító okirat adatait soroljuk fel – vállalkozás neve, székhelye, telephelye, tevékenységi körök, tagok neve, az általuk bevitt tőke nagysága, és hitelfelvételnél a pénzigény
2. Összefoglalás – 2-3 oldal terjedelmű, könnyen emészthető összefoglalás, mely az üzleti tervről egy nagyvonalú áttekintést ad.   
3. Vállalkozás leírása – a vállalkozás mérete – tulajdonosok, alkalmazottak száma, központ, telephelyek száma, felszereltségük, rendeltetésük. A vállalkozás által végzett tevékenységek részletezése, és azoknak a felsorolása, akik ezt végzik. A munkát végző dolgozók szakismerete, a berendezések, felszerelések, eszközök, anyagok ismertetése.  
4. Marketingterv – erre azért van szükség, mert a tervezett szolgáltatást el is kell adni. A legjobb reklám az elégedett vendég, de széles körben a jó reklám teszi ismertté a szalont.  Marketing tevékenységre akkor is szükség van, ha nincs vagy nem jelentős a konkurencia, és az üzlet magától is sikeresen működik. A vállalkozás indításakor még fontosabb a reklám, hiszen be kell törni a piacra. 
5. Működési terv – ebben a fejezetben pontosan le kell írni, hogy műszakos nyitva tartással, hány dolgozóval, hány munkahellyel, milyen felszereltséggel és kapacitással mekkora volumenű szolgáltatást kívánunk nyújtani. (tükrök, székek, hajmosók, hajszárítók, gőzölők, masszázsasztal, szauna, szolárium, stb. Itt kell ütemezni a szabadságokat, a nagyobb karbantartást, átalakítást, a szalon bővítését, a beruházásokat és a fejlesztéseket. 
6. Szervezeti terv – tulajdonforma, tulajdonostársak, szakterületek, ezek vezetői, ezek szakmai végzettsége, szaktudása, gyakorlata. Kinek mi a feladata, miért és milyen mértékben felelnek, milyen szankciókra várhatnak hibás munkavégzés esetén. 
7. Pénzügyi terv – az üzleti terv legfontosabb része. Mérlegszerűen tartalmazza az üzleti év elején rendelkezésre álló pénz és egyéb eszközöket, majd ütemezve a rendszeresen jelentkező bevételeket és kiadásokat. A rendszeresen felmerülő költségek – közüzemi és bérleti díjak, adók, hiteltörlesztések – és a forgalom függvényében várhatóan felmerülő költségek számszerűsített felsorolása szintén fontos része a pénzügyi tervnek. A kiadások között a munkabéreket, azok járulékait, a helyi adókat is figyelembe kell venni. Gondoskodni kell arról is, hogy a vállalkozásnak legyen tartaléka váratlan eseményekre. Ha pl. egy csőtörést nem tudunk azonnal megjavíttatni, akkor komoly bevételkieséssel kell számolni.  (a vízvezeték szerelő mellett esetleg szükség lehet burkolóra, kőművesre, vagy más szakemberre.). A pénzügyi terv pont azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozás anyagi helyzetéről pontos képünk legyen, és ha szükséges, megfelelő intézkedéseket tudjunk tenni az akadályok elhárítására, a nehézségek leküzdésére. Elkészítéséhez sok segítséget nyújthat egy jó könyvelő.     
8. Kockázati-készenléti terv – az adott szakterület vonzáskörzetében a piaci kereslet és kínálat (konkurencia) bemutatása. Várható-e ebben változás – fejlődésre vagy visszaesésre számíthatunk. Le kell írnunk, hogy a vállalkozás milyen mennyiségben és minőségben tudja kielégíteni a vendégeket. A szakmai fejlődését, újdonságokat is figyelembe kell venni, be kell építeni az üzleti tervbe a tanfolyamokat, bemutatókat, új munkaeszközöket. Meg kell vizsgálni, hogy a konkurencia mit tud nyújtani a vendégnek, és mi miben tudunk jobbak lenni náluk. Ehhez szükség van az ún. SWOT analízisre, melynek keretében bemutatjuk a vállalkozás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket. Gyengeség pl. ha a szalon nem elég korszerű, vagy a dolgozók szakképzettsége gyenge, a szolgáltatások köre szűk, vagy a minősége gyenge, magasak az árak, stb. Erősségek: jól képzett dolgozók, jó helyen lévő szalon, színvonalas szolgáltatások, jó hírnév, stb. Lehetőségek: szalon bővítése alacsony költségek mellett, neves, jól képzett dolgozók felvétele, stb. Veszélyek: erős konkurencia, nehezen követhető szakmai fejlődés, infláció, stb.
9. Vezetési koncepció – ki kell alakítani egy hosszú távú tervet, mely meghatározza a vállalkozás helyzetét, tevékenységét az elkövetkezendő néhány évre. Ez foglalkozik a szalon felszereltségének fejlesztésével, a munkatársak képzésével.
10. Mellékletek – az üzleti tervszámos konkrét adatot tartalmaz, és sok olyan számot is, amelyek becsléseken, előrejelzéseken alapulnak. Ezek alátámasztására kell csatolni minden olyan táblázatot, kimutatást, szerződést,  kivonatot, amelyek nem szerepelnek az üzleti tervben.

 

 

 

 

11. Milyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének átadnia ezek betartásához?

 

Információtartalom vázlata

 

− Járulékok
− A jövedelemhez kapcsolódó adók
− A fogyasztáshoz kapcsolódó adó
− Helyi adók
− Leltár
 

- az állam – vagyis a központi költségvetés – bevételeinek döntő hányada az adókból, vámokból, járulékokból, és illetékekből származik. 

Adó: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség, melyet az állam jogszabály alapján hajt be.

Vám: az áruk behozatala (importja) után fizetendő, általában %-os formában határozzák meg.

Illeték: olyan fizetési kötelezettség, amellyel szemben közvetlenül valamilyen állami szolgáltatás áll. 

Járulék: olyan fizetési kötelezettség, amely valamilyen speciális szolgáltatást nyújtó alapnak jelent bevételt, amelyből fedezi kiadásait.      

- Minden olyan tevékenység után, mely nyereséghez vagy jövedelemhez juttatja a magánszemélyeket vagy a vállalkozásokat, az állammal szemben adózási kötelezettségünk van. Ezek az adók több csoportra oszthatók, és ezek az adórendszer változásaival együtt rendszeresen változnak. Ezért a vállalkozó feladata, hogy ezeket a változásokat figyelemmel kísérje. 

Adókötelezettség: nemcsak az adó befizetését jelenti, hanem:

• Bejelentkezési kötelezettséget
• Bejelentési kötelezettséget
• Az előírt nyilvántartások vezetését
• Az adóbevallását
• Adatszolgáltatást.

Adómentesség: azt jelenti, hogy az adóalanynak nem kell adót fizetni.

Adókedvezmény: azt jelenti, hogy a kiszámított adót nem kell teljes egészében befizetni.

 

 

 

Jövedelemhez kapcsolódó adók:

SZJA (személyi jövedelemadó)

- A magánszemélyek minden jövedelme adóköteles. Egy éven belül a különböző forrásokból származó jövedelmeket össze kell vonni, és együttesen kell adózni utánuk. 

- 2012. január 1-től a SZJA mértéke maradt 16%. Az adójóváírás 2012. január 1-től megszűnt. Az adóalap kiegészítés - közismertebb nevén „szuperbruttó” részlegesen megszűnt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az bruttó éves jövedelem 2.424.000,- Ft alatt van, úgy nem kell adóalap kiegészítéssel számolni. A 2.424.000,- Ft-ot meghaladó rész után kell adóalap kiegészítéssel adózni, melynek mértéke nem változott, maradt 1,27 %.

 

Kedvezményes adózással adható nem pénzbeli juttatások:

(Kedvezményes adózással adható juttatások.)

2012-ben két kategóriába sorolhatjuk a kedvezményes adózással adható nem pénzbeli juttatásokat, melyeknek adómértéke jelentősen emelkedett 2011-hez képest.

a)    Béren kívüli juttatások (adó mértéke: a juttatás * 1,19 után 16 % szja és 10% eho)
Munkahelyi étkeztetés, mely kizárólag a munkáltató telephelyén üzemi étkezdéjében használható fel (havonta max 12.500,- Ft adhat).
Erzsébet utalvány, havi max. 5.000,- Ft készétel vásárlására adható.
Széchenyi pihenőkártya (max. 450 ezer Ft adható évente)
- Vendéglátás szolgáltatásra felhasználható 150.000,- Ft évente
 - Szálláshely szolgáltatásra 225.000,- Ft adható évente
 - Szabadidő eltöltésre, egészségmegőrzésre fordítható 75.000,- Ft évente
Iskolakezdési támogatás, gyermekenként a min. bér 30%-a adható
Helyi utazási bérlet (a munkáltató nevére számlát kell kérni)
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, min bér 50%-ig támogatható

b)    Egyes meghatározott juttatások(adó mértéke:a juttatás * 1,19 után 16 % szja és 27 % eho)
- az a) csoporton belüli juttatások 500.000,- Ft-ot meghaladó része
- Cégtelefon magáncélú használata,
- Üzleti úthoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- Reklámcélú juttatás,
- Reprezentációs költség vagy üzleti ajándék

 

 

 

Családi kedvezmény:

Mértéke: - 1 és 2 eltartott esetén: 62.500,- Ft / kedvezményezett eltartott / hó

             - 3 vagy több eltartott esetén 206.250,- Ft/ kedvezményezett eltartott / hó

- nincs jövedelemkorlát azaz, bármekkora éves kereset mellett igénybe vehető
-a magzatra is jár a családi kedvezmény a fogantatástól számított 91. naptól

 

START Kártya

Kiváltásának feltételei (tehát továbbra is a pályakezdők élhetnek vele) változatlanok és a kedvezmény mértéke is.

Ennek megfelelően a START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően

- az első évben  17 százalékkal

- a második évben pedig 7 százalékkal

csökkenthető.

Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig

- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék

- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.

 

Társasági adó:

Az adózás előtti nyereség után kell fizetnie minden belföldi vállalkozásnak. Mértéke 500 millió forintig 10%, ezen felül 19%. Bizonyos szervezeteknek – egyházaknak, alapítványoknak, közhasznú társaságoknak nem kell fizetni.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA):

Az EVA bevételhez kapcsolódó adó, amely kiváltja 

egyéni vállalkozónál

- a vállalkozói személyi jövedelemadót

- a vállalkozói osztalékalap adóját

- a cégautó adót

- az áfa-t

társas vállalkozásnál

- a társasági adót

- osztalék utáni személyi jövedelemadót

- a cégautó adót

- az áfa-t

 

Az lehet EVA alany, aki:

• Éves bevétel nem haladhatja meg a 30 millió forintot
• az előző évben folyamatosan, változatlan cégformában végezte tevékenységét, 
• nem szabtak ki rá számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt bírságot,
• nem áll végelszámolás vagy felszámolás alatt,
• nem folytat jövedéki tevékenységet,
• és rendelkezik belföldi pénzforgalmi bankszámlával.

Az EVA mértéke a pozitív adóalap 37%-a.

Adóalap kiszámítása:

+/- ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

- Az adóalapot csökkentő tételek

+ Az adóalapot növelő tételek

+/- ADÓALAP

 

Helyi adók:

- Az adótörvények lehetővé teszik az önkormányzatoknak, hogy bevételeiket helyi adókkal növeljék. Leggyakrabban kivetett helyi adók:

• Építményadó (értéke illetve területe alapján)
• Telekadó (belterületen elhelyezkedő beépítetlen földterületre) 
• Iparűzési adó – ezt az önkormányzat területé végzett vállalkozási tevékenység után kell fizetni – akár állandó, akár ideiglenes jelleggel végezzük
• Gépjárműadó 
• Kommunális adó – kivethető a foglalkoztatott létszám után - ezek az infrastruktúra fejlesztését, és különböző környezetvédelmi feladatok ellátását szolgálják
• Idegenforgalmi adó

 

Járulékok:

Az SZJA mértéke havi bruttó 202.000 Ft-os jövedelemhatárig 16 %. (Éves szinten ez 2.424.000 Ft.) Afelett a meghaladó rész 27%-ával növelni kell az adóalapot.

Tehát pl. havi bruttó 250.000 Ft-os jövedelemnél a 250.000 Ft-ból kivonjuk a 202.000 Ft-ot, a különbség 48.000 Ft lesz. Ennek 27%-a 12.960 Ft. Majd ezt adjuk a 250.000 Ft-hoz, ami 262.960 Ft lesz, és ennek vesszük a 16%-át.

Munkaadót terhelő járulék

- társadalombiztosítási járulék 2012. január 1.-től szociális hozzájárulási adó. Mértéke 27 %  (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék).

- Szakképzési hozzájárulás (1.5%)

Munkavállalói járulékok

Mértéke:

- 10 % nyugdíjjárulék (vagy 10 % magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

- 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék 

- 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2011.-ben 2% volt!)

- 1,5 % munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem.

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

-A 27 %-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 %-a.

-A 10 %-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

-A 8,5 (4 + 3 +1,5) %-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 %-a lesz.

Hozzájárulások:

EHO – egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%. Az egyéni vállalkozók kivételével mindenvállalkozás hozzájárul a szakképzéshez – szakképzési hozzájárulás. – a bejelentve foglalkoztatott dolgozók munkabére után fizet 1,5%-ot.  Ezt a munkavállalónak nem kell fizetni. 

12. Vállalkozása bővítéséhez nem rendelkezik megfelelő tőkével. Foglalja össze, milyen pályázati lehetősége van megvalósítani tervét! Mondja el, honnan juthat az ehhez szükséges információkhoz, milyen dokumentáció szükséges hozzá!

 

Információtartalom vázlata

 

– Pályázati lehetőségek
– A pályázatírás menete:
− Feltételek
− Dokumentáció
 

A vállalkozásnak eleve akkor érdemes bármilyen eszközt beszereznie, ha arra a tevékenysége végzéséhez szüksége van. Mivel bármilyen beszerzés költségekkel jár, és működtetése további költségekkel jár, ezért  minden beszerzést, felújítást meg kell előzzön  egy hatástanulmány, mely kimutatja, hogy a befektetés hogyan és mennyi idő alatt térül meg. 

Piackutatás:

Két területre terjed ki. Az egyik a szolgáltatást igénybe vevő piac kutatása annak érdekében, hogy van-e szükség a szolgáltatásfejlesztésére. A másik, hogy milyen eszközök, berendezések szükségesek, és azok honnan ás milyen feltételekkel szerezhetők be. Ehhez meg kell ismernünk a szakma legkorszerűbb vívmányait- szaklapokból, prospektusokból, bemutatókról, internetről. Amikor a megfelelő eszközt kiválasztjuk, ne az ár legyen az elsődleges szempont, olya tulajdonságok fontosabbak, mint a tartósság, karbantartás igénye, szervízelhetőség, alkatrész utánpótlás, környezetbarát működés, alacsony energiafogyasztás, kezelhetőség. A pályázat kiírásakor általában eleve korlátozzák a pályázat általtámogatott eszközök körét.   

Pályázati lehetőségek:

Vannak, Uniós szintű, országos, régiókhoz kötött, és helyi jellegű pályázatok. Interneten (pl. a www.palyazatmenedzser.hu, www.nfu.hu, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján), országosan megjelenő lapokból (Népszabadság), szakmai lapokból (Szépítész, Hair Style), helyi lapokból, önkormányzatoktól, és a Kereskedelmi és Iparkamatától tájékozódhatunk. 

Pályázati feltételek:

A kiírásban mindig pontosan meg van határozva, hogy kik pályázhatnak. A vállalkozói vagy kisebb önkormányzati pályázatok jelentős részénél nincs versenyeztetés, csupán a pályázatok ellenőrzését végzik, és a pályázó jogosultságát vizsgálják. Amennyiben a pályázó és a pályázat megfelel a kiírásban foglaltaknak, az uniós támogatás normatív módon jár. Az 50 millió forintnál nagyobb pályázatok esetében bíráló bizottság vesz részt a döntésben. Vannak olyan pályázatok, amelynek kezeléséért költségeket számolnak fel, pályázati díjat kell befizetni attól függetlenül, hogy nyerünk vagy sem. 

 

 

Pályázat dokumentációi:

A pályázati kiírás tartalmazza a pályázat dokumentációit, és azokat a feltételeket, melyeknek eleget kell tenni, ezekről igazolást is kell mellékelni. Alapvető feltétel, hogy a pályázónak nincs tartozása az APEH, a TB, vagy a VPOP felé, nincs rendezetlen munkaügyi kapcsolata (bejelentés nélkül foglalkoztatott dolgozó). A dokumentáció elektronikus, kitöltése az erre szolgáló programmal történik, és benyújtani is elektronikus úton lehet. 

Pályázatírás:

Egy-egy pályázat elkészítésekor fontos az alapos, mindenre kiterjedő információszerzés, a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, az esetleges változások nyomon követése. Javasolt szakértő segítségét kérni a pályázat előkészítésekor, és a pályázati anyag elkészítésénél. A pályázat írásakor mindig a legfrissebb útmutatóval, kitöltő programmal, és mellékletmintákkal dolgozzunk. Ügyeljünk az adatlap megfelelő kitöltésére. Az anyagban ne legyenek nyomtatási hibák. Csatoljuk a pályázati útmutatóban előírt dokumentumokat, ügyeljünk ezek érvényességére, hitelességére. A hiányos pályázatokat módunkban áll kiegészíteni vagy kijavítani hiánypótlás keretében pótlólag, de általában csak egy lehetőség van. Mindig tartsuk be a beadási határidőt, lehetőleg ne az utolsó nap adjuk fel. A feladás tértivevénnyel történjen.   

 

 

 

13. Szépségszalonjában kötelező jól látható helyen elhelyezni az árjegyzéket! Foglalja össze az Ön által ismert árképzési módokat! Mutassa be egy gyakorlati példán keresztül, hogy melyikkel készítené el árlistáját!

 

Információtartalom vázlata

 

– Kereslet, kínálat
– Beszerzési ár
– Költségek
– Haszon, profit
– Áfa
– A versenytársak árai
 

Az ár a kapott árú vagy szolgáltatás ellenértéke, az egyik legfontosabb marketing eszköz, kihat a vállalkozás nyereségére. Az árnak hosszú távon fedezetet kell nyújtani a költségekre, és még nyereséget is kell tartalmaznia. A vendégek többségénél az ár az elsődleges szempont, ha szalont választ. 

Árképzési elvek:

• költségelvű árképzés – az egyes szolgáltatások elvégzésének költségeit alapul véve, arra egy elfogadható hasznot téve állapítják meg az árat. 
• konkurenciához igazodó árképzés – a hasonló szolgáltatásokat hasonló körülmények közt nyújtó szalonok áraihoz igazítjuk az árainkat. Arra kell ügyelni, hogy ezek az árak fedezzék a költségeinket.  
• termék-élettartamhoz igazodó árképzés – bevezetés, érettség, hanyatlás szakasza.  Itt is törekedni kell arra, hogy az árak fedezzék a költségeket. Alacsonyabb árak, és az ezzel járó veszteségek csak rövidtávon viselhetők el. 
• lefölözéses ár – csak akkor valósítható meg, ha szolgáltatásunk színvonalában nincs konkurencia. Vagy ha a településen mi vagyunk az egyetlen szalon, akkor addig emelhetjük az árainkat, amíg a vendégnek nem éri meg máshová utazni ezért a szolgáltatásért. (itt a ráfordított idő, és az utazási költség is szerepet játszik.).

A szépségiparban nem jellemző akciós árak alkalmazása. Ez árengedményt jelent. Ha a szalon vendégköre csökken, vagy nem éri el azt a szintet, amely letartja a szalont, akkor el lehet gondolkodni a forgalom növelését célzó árengedménynek. De ez ne derüljön ki az akció meghirdetésekor. Elképzelhető az is, hogy egy vendég több szolgáltatást vesz igénybe egyszerre, akkor kedvezményes árat számolunk fel. 

 

Az árképzés során a következőket kell figyelembe venni:

• A vállalkozás árpolitikai céljai (elit szalon elit közönségnek, vagy fiatalokra, vagy idősebb vendégkörre alapozott szalon)
• Várható kereslet (vendégkör, igényelt szolgáltatások gyakorisága)
• Hasonló szolgáltatásokat nyújtó versenytársak árainak elemzése
• Árképzés módszerének kiválasztása 
• Költségek megállapítása

 

Költségek, amelyek az árban érvényesíthetők:

• Közvetlen költségek: a munkához felhasznált anyagok ára, az elvégzett munka bére, és a felhasznált energia mennyisége (áram, gáz, stb.). Ezek attól függenek, hogy milyen a forgalom. 
• Közvetett költségek: rezsiköltségnek is nevezzük. Szalon bérleti díja, közüzemek költségei (víz, gáz, villany, csatorna, telefon, internet, stb.), különféle adók, kamatok, valamint azoknak a dolgozóknak a bére, akik nem foglalkoznak a vendéggel – könyvelő, takarító). Ezek havi rendszerességgel, függetlenül a forgalomtól merülnek fel. Ezeket a költségeket el kell osztani egy-egy vendégnek nyújtott szolgáltatásra. Pl. ha 400 vendég fordul meg egy hónapban a szalonban, és a fenti költségek 200.000.- forintot tesznek ki, akkor egy szolgáltatásra 200.000:400=500 forint jut, az árba ennyit lehet beépíteni.  Ez azt jelenti, hogy 400 vendég fedezi az általános költségeket. Ha ennél kevesebb vendégünk van, akkor veszteségesek, ha több, akkor nyereségesek leszünk. Előre meg kell becsülni a vendégek számát, és az árat ennek megfelelően kell kialakítani. 

Haszon: ha a szolgáltatás áraiban megtérülnek a költségeink, akkor a szalon épp, hogy fenn tudja magát tartani. A vállalkozó azonban hasznot is szeretne, ezért az árba a haszon is beépíthető. Mértéke elsősorban attól függ, hogy milyen színvonalú szolgáltatást nyújt a szalon. 

Nettó eladási ár: a közvetlen és közvetett költségek, valamint a haszon összege adja ki a nettó eladási árat.

Bruttó eladási (fogyasztói) ár: a nettó eladási ár és az Áfa összege. A vendégnek ezt az árat kell a szolgáltatásért megfizetnie. 

A törvények a fogyasztók védelme érdekében bizonyos előírásokat tartalmaznak az árakkal kapcsolatban:

• Tisztességtelen haszon fogalma – az áraknak összhangban kell lennie a nyújtott szolgáltatással, azok színvonalával. 
• Árkartell - nem megengedett, hogy egy településen a szolgáltatók a konkurencia leverése céljából egyeztessék az árakat.
• Dömping ár alkalmazása – valaki felvásárol valamit nagy tételben, és az nagyon alacsony áron adja tovább, ezzel lehetetlenné téve a versenyt.

A szépségszalonokban kötelező a szolgáltatások és a forgalmazott termékek árainak kifüggesztése úgy, hogy az a vendégnek egyértelmű legyen. Termékeknél az egységnyi mennyiségre vonatkozó árak feltüntetése is kötelező pl. nem elég a 350 ml-s flakon árát kiírni, hanem az 1000 ml. azaz az egy literre jutó  árat is ki kell írni, hogy a vendégnek módja legyen az egyes készítményeket összehasonlítani.  

 

 

 

14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről!

 

Információtartalom vázlata

 

– A munkaviszony megszüntetése
− határozott idő esetén
− határozatlan idő esetén
− próbaidő alatt
– A szükséges dokumentációk tartalma
 

Munkajog:

A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszűntetheti, mégpedig:

• Közös megegyezéssel
• Rendes felmondással
• Rendkívüli felmondással
• Azonnali hatállyal.

A munkaviszony automatikusan megszűnik:

• A dolgozó halálával
• A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
• Határozott idejű szerződés lejártával

Bárhogy szűnik meg a munkaviszony, a munkáltatónak el kell számolnia a dolgozóval, ki kell fizetnie a ledolgozott időre járó munkabért, be kell fizetnie a járulékokat, adókat, be kell hajtani a dolgozó tartozásait, és ki kell állítania a munkaviszony megszűnésével járó iratokat:

• Munkáltatói igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához – a dolgozó adóbevallásához kell – tartalmazza az adott naptári évben kapott fizetést és egyéb juttatásokat, illetve az ebből adó céljára levont összegeket. 
• Társadalombiztosítási igazolás - a munkabért, és az ebből levont társadalombiztosítási járulékokat, illetve a társadalombiztosítás keretében kapott juttatásokat igazolja.
• Igazoló lap a munkanélküli járadék megállapításához – a munkanélküli segély igénybevételéhez kell, a munkaviszony megszűnését igazolja.
• Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről – tartalmazza a dolgozó személyi adatait, TAJ-számát, a munkaviszony idejét, azokat a levonásokat, melyeket a munkáltató eszközölt (pl. tartásdíj, adó és egyéb tartozások, kártérítések, stb.), a beteg és rendes szabadságát, és azt is, hogy a dolgozó ebből mennyit használt fel. 

 

A munkaviszony megszüntetésének módjai:

• Közös megegyezéssel – a két fél megállapodása szóban vagy írásban. A dolgozó az adott időpontig végzi munkáját, az utolsó napon elszámol, elszámolják a bérét. Mivel ebben az esetben nem jogosult végkielégítésre, ezért a munkáltatók gyakran kényszerítik ki a dolgozótól ezt a felmondási módot.
• Rendes felmondás – a munkáltató írásban közli a dolgozóval, hogy felmond, közli ennek okait, a felmondás időpontját, és hogy mennyi a felmondási idő. Ennek fele alatt a dolgozó nem kötelezhető munkavégzésre, hogy ez alatt kereshessen új munkahelyet. Ha jogosult végkielégítésre, azt ki kell fizetni. Ha a dolgozó mond fel, nem köteles írásban közölni, viszont a teljes felmondási időt le kell dolgoznia, és nem jár neki végkielégítés.
• Rendkívüli felmondás – erre okot adhat bármelyik fél a munkavégzéssel kapcsolatos szabályok durva megsértése miatt. Pl. a dolgozó rendszeresen pontatlanul, ittasan jelenik meg a munkahelyén, balesetet, kárt okoz, nem végzi el a munkáját, vagy a munkáltató nem biztosítja a munkavégzés feltételeit, a balesetvédelmi eszközöket, nem fizet munkabért, vagy nem adja ki a kötelező szabadságot. A munkáltatónak ilyenkor írásban kell közölni az okokat, és a munkaviszony megszűntetésének idejét. Felmondási idő nincs, és nem jár végkielégítés. Ha a dolgozó mind fel, akkor ha jogosult, jár a végkielégítés, és nincs felmondási idő.
• Azonnali hatállyal – a próbaidő alatt szüntethető meg a munkaviszony. A szükséges elszámolásokat itt is  meg kell csinálni, de végkielégítés szóba sem jöhet. 

E tétel esetében a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, ezt a szándékát írásban indokolnia kell. A felmondó levélben hivatkoznia kell arra a szerződésre, melyet fel kíván bontani, és közölnie kell a felmondás okait. Közölnie kell, hogy menni felmondási idővel mond fel, és abból mennyi időre mentesíti a dolgozót a munkavégzés alól. 

 
 
 

 

 

15. Egy vendége számlát kér Öntől. A mellékelt nyomtatványok kitöltésével mutassa be a bizonylatok jelentőségét, fajtáit, a használatukhoz szükséges információkat és ismereteket! 

 

Információtartalom vázlata

 

– Bizonylati elv
– A számla fajtái, kötelező tartalmi elemei
– Áfa számítása
 

A szépségiparban dolgozó vállalkozókra éppúgy vonatkoznak az adózási, munkajogi, és egyéb szabályok, mint bármilyen más szakma képviselőire. Kötelező egy sor nyilvántartási és adminisztratív feladat, a könyvelés  folyamatos, pontos elvégzése. Ezeket a feladatokat jobb, ha könyvelőre bízzuk, de a könyvelésről nekünk is kell  bizonyos ismeretekkel rendelkezni, hiszen a  könyvelő általkészített nyilvántartásokat, beszámolókat, adóbevallást felelősségünk teljes tudatában kell  aláírnunk. Emellett a vállalkozó feladata, hogy időben és pontosan a könyvelő rendelkezésér bocsássa azokat a bizonylatokat, amelyek munkájához elengedhetetlenek.

A könyvvitel feladata, hogy nyomonkövesse a vállalkozás induló vagyonát, és annak változásait. Milyen bevételeket ért el a szalon, és milyen költségei vannak, hiszen a kettő különbsége adják a vállalkozás nyereségét, vagy veszteségét. 

Tehát az a szerepe, hogy hatékonyan tudjunk gazdálkodni a vállalkozás vagyonával. Másrészt az állammal szemben is vannak kötelezettségei a vállalkozásnak – adózás, TB - , ehhez is szükség van a megfelelő nyilvántartásokra.

- Minden olyan hivatalos iratot, amelyek valamilyen tényt, körülményt igazol, bizonylatnak nevezünk.

Bizonylati elv: 

Minden olyan gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítanunk, amely pénzmozgással jár, vagy közrejátszik a nyereség – és ezzel az adózás – alakulásában. Ilyenek a vásárlások és eladások bizonylatai – számlák, nyugták, blokkok, az értékcsökkenési leírás, a kamatok, a helyi adók fizetésére vonatkozó bizonylatok, és a nyilvántartások – készletekről, tartós eszközökről, dolgozókról, vendégekről, szállítókról, a bizonylatokat azonnal ki kell állítani, amikor megtörténik a gazdasági esemény. 

- A belekerülő adatoknak mindig pontosnak, és valósághűnek kell lenniük. A bizonylatok kiállításának nyelve mindig magyar.   

- Egy szépségszalont működtető vállalkozásnak alapvető nyilvántartásai a pénztárkönyv, bevételi nyilvántartás (számlatömb), a naplófőkönyv, és a költségek nyilvántartása.

- Ezek közül mindazok, amelyek az adózás alapjául szolgálnak, ún. szigorú számadású bizonylatok, azaz a vállalkozásnak el kell számolnia ezekkel. Idetartozik:

- készpénzfelvételi utalványfüzet,

- csekkszerződés alapján igényelt csekkfüzet,

bevételi és kiadási pénztárbizonylat,

pénztárjelentés,

nyugta,

gépkocsi-menetlevél,

-sorszámozott űrlapok

Ezek mind megkaphatók a nyomtatványboltban, vásárlásukkor meg kell adni az adószámunkat, így az APEH is értesül vásárlásukról, és ellenőrzés alkalmával ezeket számon kérhetik. Ezért nyilvántartást is kell vezetni ezek felhasználásáról. 

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

• a nyomtatvány nevét és számjelét,
• a beszerzés keltét,
• a tömb(ök) sorszámát (-tól, - ig),
• a használatbavétel keltét,
• a felhasználás keltét,
• a kiselejtezés keltét.

A szigorú számadású nyomtatványokat a többitől elkülönítetten tárolja és kezeli.

- Ezeket a nyomtatványokat átadni vagy átvenni csak elismervény ellenében lehet.

- Ezek a nyomtatványok általában 3 példányosak, önindigósak, és az utolsó példány kivételével perforáltak. Az első példány azé, akinek kiállítottuk, a második a könyvelőé, a harmadik ellenőrzés céljából a tömbben marad. A felhasznált tömböket 5 évig meg kell őrizni. 

Az bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónakkell lenniük. A bizonylat kiállításának nyelve mindig a magyarSzámítógépes nyilvántartásesetében is biztosítani kell, hogy az adatok megjelenítése érdekében azokat szükség esetén azonnal ki lehessen nyomtatni, és hogy az adatokat vissza lehessen keresni

- Ezeken a nyomtatványokon az adatokat javítani, törölni, radírozni nem szabad. Ha elrontjuk, akkor minden példány a tömbben marad, az egész oldalt áthúzzuk, és ráírjuk hogy rontott (STORNO). A javítás módja egyébként az, hogy a hibás adatot áthúzzuk, fölé írjuk a helyes adatot, és a megjegyzés mezőbe vagy az alján lévő szabad helyre beírjuk, hogy javítva, és aláírjuk. 

- a bizonylatokon szereplő adatokért a vállalkozás vezetője anyagilag is felelős. Az adatok meghamisítása bűncselekmény. 

Számla

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú vagy vevővel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább tartalmazza:

a számla sorszámát;
a számla kibocsátásának keltét;
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany nevét, címét és adószámát;
a vevő nevét, címét, adószámát;
a teljesítés időpontját, amennyiben ez eltér a számlakibocsátás időpontjától;
a termék, illetve  szolgáltatás megnevezését, valamint besorolás számát;
a termék, illetve szolgáltatás mennyiségi egységét, és mennyiségét;
a termék, illetve szolgáltatás adó nélkül számított egységárát;
a termék, illetve szolgáltatás adó nélkül számított ellenértékét összesen;
a felszámított adó százalékos mértékét;
az áthárított adó összegét összesen;
a számla végösszegét.

Egyszerűsített számla

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú vagy vevővel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább tartalmazza:

a számla sorszámát;
a számla kibocsátásának helyét;
a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany nevét, címét, adószámát;
a vevő nevét, címét, adószámát;
a termék megnevezését, valamint besorolási számát;
a termék vagy szolgáltatás mennyiségi egységét és mennyiségét;
a termék vagy szolgáltatás adóval együtt számított egységárát;
a termék vagy szolgáltatás adóval együtt számított ellenértékét összesen;
az adótartalmat jelző meghatározott százalékértékét.

 

Nyugta

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább tartalmazza:

a nyugta számát;
a nyugta kibocsátójának nevét, címét, adószámát; 
a nyugta kibocsátásának keltét;
a fizetendő összeget

16. Szalonja törvényes működését a felettes hatóságok biztosítják, ellenőrzik. Sorolja fel a hatósági jogkörrel felruházott szerveket és ellenőrzési jogkörüket! Foglalja össze, hogy milyen módon tájékozódik Ön a jogszabályi változásokról!

 

Információtartalom vázlata

 

– APEH
– ÁNTSZ
– OMMF
– Fogyasztóvédelem
– Jogszabályfigyelés

 

APEH

I. Adóhatóságok
a. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Központi Hivatala és területi szervei
b. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei  
c. az önkormányzat jegyzője 
d. az Illetékhivatal.

Hatáskör, illetékesség

Az állami adóhatóság jár el minden adó, költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, visszatérítés, valamint az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása ügyében Az állami adóhatóság látja el továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adó-megállapítási és a végrehajtási feladatokat. 
Az 
önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a helyi adók ügyében. Lényeges tudnivaló, hogy a helyi adó esetében az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette. 

vámhatóság hatáskörébe tartozik a külföldi rendszámú gépjárművek adójával, és a jövedéki adóval kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása. 

Az illetékhivatal az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben jár el. 

Az adóigazgatási eljárás három fő részre tagozódik:

1. ellenőrzés, 
2. hatósági eljárás és 
3. végrehajtási eljárás.

 

 

ELLENŐRZÉS

Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. - Bevallások utólagos vizsgálata, az egyes adókötelezettségek teljesítése irányuló, az adatok gyűjtése, az illetékkötelezettségek teljesítése. 

 

ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)

Az ÁNTSz felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyai felett, melynek keretében széleskörű ellenőrzési-intézkedési jogköre van. A hatósági ellenőrzés tárgya a jogszabályban megállapított előírások betartásának a vizsgálata. 

Az ÁNTSz felügyeleti jogának gyakorlása során minden munkahelyen, telephelyen, és bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen, továbbá minden épületnél, építménynél, létesítménynél jogosult ellenőrizni. 


Intézkedési jogosítványai közül kiemelendő az a joga, hogy bármely létesítmény, intézmény stb. működését, tevékenységét korlátozhatja, felfüggesztheti, anyagok, termékek használatát, forgalmazását korlátozhatja, betilthatja, megsemmisítését elrendelheti. Súlyos veszély, rendkívüli események esetén igénybe veheti a rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem közreműködését.

hatósági ellenőrzésre általában hivatalból kerül sor, de az sem kizárt, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére kerüljön sor az ellenőrzésre. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság:

• az ügyféltől adatok szolgáltatását kérheti,
• iratok bemutatását kérheti,
• egyéb tájékoztatást kérhet,
• helyszíni ellenőrzést tarthat.  

Az ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha ez veszélyeztetné annak eredményességét. Ez utóbbi esetben a helyszínen, szóban kell tájékoztatni az ügyfelet az ellenőrzés megkezdéséről. 

 

A helyszíni ellenőrzést az alábbi időpontban lehet lefolytatni:

• valamilyen tevékenység ellenőrzését célzó vizsgálat esetén az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején;
• magánlakásban csak munkanapokon, reggel 8 óra és este 20 óra közötti intervallumban, kivéve, ha a magánlakás egyúttal székhelyként vagy telephelyként funkcionál, továbbá, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.  

Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. 

 

Az ellenőrzést végző személynek joga van:

• belépni az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe;
• betekinteni iratokba - az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat;
• valamely tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni;
• felvilágosításkérni az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől - adatot és tájékoztatást kérhet;
• az ügyfelet nyilatkozattételre felhívni;
• kép- és hangfelvétel készíteni a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról;
• lefoglalhat a tényállás tisztázását segítő iratokat valamint más tárgyi bizonyítékokat;

 

Az ellenőrzött személy, szerv jogai:

• az ellenőr igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja,
• az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni,
• titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni,
• az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának

Az ellenőrzött személy kötelezettségei:

• az ellenőrzést tűrni,
• az ellenőrzéshez szükséges és rendelkezésre álló anyagokat (mintákat), adatokat, védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani

 

Jegyzőkönyv
Az ellenőrzésről minden esetben 
jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvel egyenértékű dokumentum az eljárási cselekményről készített hangfelvétel, képfelvétel (fénykép), valamint video- vagy filmfelvétel. 

A jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére a helyszínen át kell adni vagy azt az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül részére meg kell küldeni. 

 

Ellenőrzés akadályozása

hatósági ellenőrzés akadályozásáért eljárásjogi bírság szabható ki, melynek legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege pedig természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. 

Amennyiben a hatósági ellenőrzés akadályozása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik, nem szabálysértés, hanem a Btk. 229. §-ában meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntette valósul meg. 

 

A hatósági ellenőrzés következményei 

Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a hatóság nem fedett fel jogsértést, az ügynek nem lesz folytatása. 

Kisebb szabálytalanságok esetén a hatóság az ügyfelet figyelmezteti:

Amennyiben azonban ellenőrzés során jogsértést állapít meg, akkor köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy mind a jogsértőt, mind másokat visszatartson a jövőbeni jogsértő magatartás tanúsításától). 

A jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható határozatban foglaltak végre nem hajtása végrehajtási eljárást von maga után. 

 

Súlyosabb szabálytalanságok, továbbá akkor, ha a figyelmeztetést már alkalmazták, de az nem járt az elvárt eredménnyel, a hatóság megindítja hivatalból az eljárást.  

OMMF (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség)

Az ellenőrzés területei

- a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítése;

- a munkahelyek létesítése, a munkaeszközök üzemeltetése, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítése; illetve

- a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, bejelentése, nyilvántartása, valamint megelőzése érdekében tett intézkedések.

A felügyeletek jogosítványa

A felügyeletek jogosultak az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a munkavédelemről szóló törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására. Bírságot szabnak ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

A bírság összege

A munkavédelmi bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet. 

 

Fogyasztóvédelem

1. Eljárás megindítása: a fogyasztó panaszbejelentése alapján az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőségen.

 2. Ügyintézési határidő

 A felügyelőségnek az eljárás megindítását követően 22 munkanap áll rendelkezésére, hogy meghozza határozatát.

 3. Hatósági ellenőrzés

 A fogyasztói panaszkivizsgálás indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében történik.

 Az ellenőrzés során a felügyelők körültekintően ellenőrzik a jogszabályi előírások betartását, és feltárják az esetleges hiányosságokat, hibákat. Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzést végzők és a jelen lévő személy(ek) a jegyzőkönyvet minden oldalon aláírják, az ellenőrzés során közreműködő(k) a jegyzőkönyvben nyilatkozatot tehet(nek). 

 

 

4. Jogok és kötelezettségek az eljárás során

 Az ellenőrzést végző felügyelő jogai: a tényállás felderítése érdekében hatósági ellenőrzésthelyszíni vizsgálatot végezhet a Ket. előírásai alapján és keretei között. Az ellenőrzést kettő vagy több hatósági ellenőrzésre jogosult személy végezheti. 

 Az ügyfelet megillető jogok: nyilatkozattételi, iratbetekintési, nyelvhasználathoz és képviselethez való jog.

 Az ügyfelet terhelő kötelezettségek: az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfél eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. Az eljárási bírság mértéke természetes személyek esetében 5.000-500.000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 5.000 – 1.000.000 Ft. Erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.

 

 

17. Mint tudjuk, a legjobb reklám az elégedett vendég. Mutassa be, mit tesz meg Ön az elégedett vendégért, milyen plusz szolgáltatásokkal teszi kellemesebbé az ottlétét!

 

Információtartalom vázlata

 

– Személyes adottságok
– Szakmai felkészültség
– Környezeti hatások
– Technikai felkészültség

 

 

18. Munkájában fontos szerepet játszik a bizalom, a kommunikáció. Mutassa be vállalkozása PR területeit, céljait, eszközeit és ezek eredményességét!

 

Információtartalom vázlata

 

– Belső PR
– Külső PR
– A PR eszközei
– A PR céljai
 
Public Relations (PR) fogalma: 
Olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom kiépítése és folyamatos ápolása. A PR a célcsoportok tekintetében két alapvető területre terjed ki:
•    a vállalkozás belső kapcsolatrendszerével kapcsolatos PR tevékenység
•    a vállalkozás külső kapcsolatrendszerével kapcsolatos PR tevékenység
 
Belső PR: alanyai lehetnek a vállalkozás belső érintettjei, dolgozók, családtagjaik, tulajdonosok, képviselő, tanácsadók és mindazok, akik a belső érdekkapcsolatok szféráját képezik.
 
Külső PR: alanyai szerint további két csoportra bontható:

a)    akik a cég mindennapi élete sorá
n kerülnek kapcsolatba a céggel, pl:
•    fogyasztók (felhasználók)
•    szállítók
•    egyéb partnerek
•    pénzintézetek
•    iparági és szakmai irányítás
•    érdekképviseletek
 
b)     közönségkapcsolatok
•    helyi és országos környezet
•    helyi önkormányzatok
•    tömegkommunikációs médiumok képviselői
•    társadalmi szervezetek

PR eszközei: 
nagyjából megegyeznek a reklámeszközökkel, legalábbis formájukat tekintve, azonban tartalmilag azoktól elkülönül. A PR-ben a legfontosabb szempont a bizalom megnyerése, ezért a szövegei hosszabbak, részletesebbek, mint a reklámok esetén. PR eszközei lehetnek:

•    szóbeli eszközök (előadás, TV adás)
•    írásbeli eszközök (pl. reklámcikk)
•    akciók, rendezvények, alapítványok, segélyek stb.
 
PR folyamata:
•    információk beszerzése a fogyasztók elvárásairól és véleményéről
•    ezen információk összevetése a saját céljainkkal
•    vállalkozás tevékenységének alakítása úgy, hogy a célközönség véleményét (vállalati imázs) az elvárt irányba fejleszthesse
•    közönség tájékoztatása a cselekvéseinkről
•    információk gyűjtése visszacsatolásként
    
  PR sajátosságai: 
•    hatása csak hosszú távon mutatkozik meg, ezért viszonylag folyamatosnak kell lennie
•    kétirányú információáramlást feltételez
•    csak közvetetten mutatkoznak hatásaik
•    nincs szűk célcsoportja

19. Tevékenységünk alapja a kommunikáció. Milyen kommunikációs eszközöket ismer, mikor használja azokat? Párbeszéden keresztül mutassa be a verbális és nem verbális kommunikáció fontosságát!

 

Információtartalom vázlata

 

– Verbális kommunikáció
– Nem verbális kommunikáció
– Kommunikációs eszközök
– A kommunikáció fontossága
– Diszkréció
 

kommunikáció sok helyen, sokféle jelentésben előforduló szó.

Általános megközelítésben a kommunikáció az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének az eszköze. Olyan folyamat, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. Az ember egész élete során mindig ad és fogad jelzéseket, vagyis kommunikál. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el.

Az emberi kommunikáció jellemzője, hogy egymással kapcsolatban álló felek valamilyen jelrendszer segítségével kapcsolatba kerülnek, információkat adnak át, hatnak egymásra.

 

Az emberi kommunikáció több csatornás. A nyelvi (verbális) kommunikáció mellett igen jelentősek a nem-verbális közlési csatornák is.

 

A közvetlen emberi kommunikáció fontosabb válfajai: a beszéd, a gesztus, a mimika, a tekintet, a testmozdulatok, a testtartás, a hang, a távolságtartás az interakcióban, a megjelenés. 

 

Az emberi érintkezésben a nyelvi (verbális) kommunikációnak meghatározó szerepe van. A felsorolt egyéb közlési módok (a nem-verbális kommunikáció) csak mint többé-kevésbé rejtett kommunikációs csatornák működnek, de ugyanolyan jelcsere megy ezek használata során is végbe, mint a beszéd esetén.

A non-verbális megnyilvánulások a kommunikációs folyamat egészébe ágyazottan, azokkal együtt, s többnyire csak a beszéd kísérőjelenségeiként működnek. A vokális eszközök a hangadást (hangszín, tempó, hangerő, hanglejtés, artikuláció...), a vizuálisak (gesztus, mimika, testtartás, szemkontaktus...) magát a beszédtevékenységet kísérik.

 

A megfelelő kommunikációs készség elsajátítása a társadalmi beilleszkedésre is hatással van, ugyanakkor kialakulása feltételezi a megfelelő személyközi kapcsolatokat, a társadalmi odafigyelést. A kommunikációs csatornákon fontos személyiségformáló, nevelő hatások

áramlanak, ezeken keresztül tanul szociális szerepeket az ember.

A nem verbális kommunikáció fontos része az eladó - vásárló kapcsolatnak. Az eladó legyen képes fogadni és értelmezni a vásárló nem verbális jelzéseit, továbbá legyen tudtában, hogy ő is küld ilyeneket a partnernek. A nem verbális üzenet megerősítheti a szóbeli közlést, de ellent is mondhat annak, gyengítheti hatását. Ha a két csatorna nem ugyanazt közvetíti, kevésbé hihetünk a szavaknak, mint az egyéb jelzéseknek. A nem verbális eszközöket az emberek sokkal rosszabbul tudják ellenőrizni beszédüknél.

Az emberek az egyes helyzetekben eltérő módon viselkednek, ugyanazon hatásra sokféleképpen reagálnak, s ez számos kommunikációs probléma forrása.

A non-verbális eszközök:

1./  Fejmozdulatok 

     Az egyik oldalra billenő fej: figyelem, érdeklődés, esetleg agresszió. Az eladót hallgató vásárló sűrű bólogatása jó jelnek tekinthető.

2./  Arckifejezés

Mozdulatlanság: vagy az érzelem kifejezésére való képtelenség, vagy erős, befolyásos egyéniség. Ez utóbbi típus keveset mozog, jól tudja ellenőrizni az arcát. Emellett hajlamos a szemkontaktus megszakítására, az érintésre és a személyes tér megsértésére. Ez a viselkedés minden körülmények között kerülendő az ügyféllel szemben! A mosolygó eladó könnyebben tud kapcsolatot teremteni, de pozitív válasz csak a természetes, nem erőltetett mosolyra várható.

3./  Szemkontaktus

Tartása a közvetlenséget és az őszinteséget jelzi, megszakítása mögött idegesség, csalódottság rejtőzhet. A pupilla kitágulásából az érdeklődésre következtethetünk.

4./  Beszédhang

Különösen akkor nagy az információtartalma, ha a kommunikáló felek nem láthatják egymást.

5./  Illatok

     Legfontosabb a higiénia és az ápoltság.

6./ Gesztusok

Összefüggnek a testtartással és az érintéssel. Ide tartoznak a váll, kar, kéz és lábmozdulatok.

    Alapvetőek a fej és a kéz közötti mozgások.

Lehetséges félrevezető jelek: a száj eltakarása, az orr vakargatása, kevés gesztus (kéz) használata, a szemkontaktus kerülése, kevés mosoly, ruhadarabok huzigálása, hajtogatása hirtelen helyzetváltoztatások (hátradőlés a széken), lábak gyors keresztezése és nyitása,  takaró" tárgyak (táska, mappa) felemelése.

7./ Testtartás

A szék elején ülő ügyfél pozitív viszonyulást jelent a hallottakhoz, a hátradőlő idegességet, egyet nem értést, esetleg megtévesztési szándékot kommunikál.       

8./ Orientáció

A szemtől - szembe helyzet az egyetértés érzetét kelti, az elfordulás az ellenkezőjét. A tárgyalás során az egymás mellettiség az azonos oldalon állást sugallhatja.

9./  Érintés

     Alapvető emberi szükséglet, öt szinten értelmezhető:

           -   funkcionális / szakmai

           -   társadalmi / udvarias

           -   baráti / szívélyes

           -   szeretetet kifejező / intim

           -   szexuális / izgató 

Az eladó - vásárló összefüggésben az 1.-2. szint alkalmazandó. (diszkréció, a megértés jelzésére és erősítésére)

10./ Öltözködés

Funkciói: a viselő védelme, a környezet védelme a viselőtől, nemi szerepek kifejezése, társadalmi szerepek kifejezése. Az öltözködésnek fontos szerepe van az imázsa, az identitás, az értékek stb. kifejezésében

11./ Személyes tér

      Négy különböző zóna létezik, melyeket az emberek kommunikálás közben fenntartanak:

intim zóna

0 - 45 cm

érzelmileg közel állók

személyes zóna

46 - 120 cm

barátok, ismerősök

szociális zóna

1,21 - 3,50 m

idegenek

nyilvános zóna

3,5 m-en túl

csoportnyi ember

 

Tárgyalási helyzetben a szociális zóna az elfogadható távolság.

12./ Idő

 

 

Nyolc állítás a várakozási időről:

 

- Az elfoglaltsággal eltöltött idő rövidebbnek tűnik, mint az "üres" idő.

- A soron kívüli várakozás hosszabbnak tűnik, mintha a sorban lennénk.

- Az idegeskedés meghosszabbítja az ember számára a várakozást.

- A bizonytalan idejű várakozás hosszabbnak tűnik, mint a megadott végű.

- Az ismeretlen okból történő várakozás hosszabb, mint amikor tudjuk a magyarázatot.

- A nem tisztességes várakoztatás hosszabb, mint a jogosnak tartott.

- Minél értékesebb egy szolgáltatás, a vásárló annál többet hajlandó várni.

- Az egyedüli várakozás hosszabb, mint amikor többen vannak.

 

 

Minőségi szolgáltatási technikák:

 -   nevessen (nyílt és kedves üdvözlés, mosoly)

 -   cselekedjen (azonnal oldja meg a problémákat)

 -   kérjen bocsánatot és vállalja a felelősséget a hibáért, élje bele magát a vásárló helyzetébe

 -   próbálja elérni, hogy a vásárló belássa, tévedett a panaszával

 -   hallgassa a partnert figyelemmel és érdeklődéssel

 -   biztosítsa arról, hogy megértette a problémáját és javasoljon megoldásokat

 -   magyarázza el neki a helyzetet anélkül, hogy vádolná

 -   legyen őszinte, aktuális és eredeti

 -   tegyen fel megfontolt, nem fenyegető, de elgondolkodtató kérdéseket

 -   keressen olyan megoldást, ami kielégíti a vásárló igényeit, vagy valakit, aki tud segíteni

 -   őszinte, határozott, pontos és gyors válaszokat adjon

 -   kerülje az agresszivitást, minősítgetést, a felesleges hozzáfűzéseket

 -   érezze jól magát

 -   mindig legyen udvarias

 -   beszéljen és hallgasson a megfelelő időben

 -   értse meg azt is, amit nem mondanak ki

 -   tanuljon, képezze magát folyamatosan.

 

6./ A telefonbeszélgetés

 

A telefonbeszélgetés rövid idejű, koncentrált kommunikációs forma. Az üzleti ügyekben történő telefonálás általában a következő mozzanatokat tartalmazza: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, a partner érdeklődésének felkeltése, a másik fél várható előnyeinek ecsetelése, egy találkozó helyének és idejének javaslata, esetleges megállapodás.

Ha Ön a hívó fél, tervezze meg előre a beszélgetést, mert kellemetlen, ha közben kell kitalálni, hogy mit is akar mondani. A szükséges adatok legyenek kéznél, ne rögtönözzön. Mielőbb mutatkozzon be, nem várható el, hogy felismerjék a hangját. 

Arra is készüljön fel, ha Önt keresik telefonon. Legyen a keze ügyében jegyzettömb és toll, a fontosabb dolgokról készítsen emlékeztetőt. Csengés után azonnal vegye fel a kagylót, ne várakoztasson feleslegesen. Ne tartsa bizonytalanságban a hívót, ilyenkor is azonnal mutatkozzon be. 

Az üzenetekre rögtön válaszoljon, mégpedig a beérkezés sorrendjében.

Keltsen kellemes benyomást a hangjával. Telefonon ne vitatkozzon, egy dühös ügyfél lecsillapításához néha az is elég, ha megkérdezi tőle, hogy miben lehet a segítségére.

Ne beszéljen túl gyorsan, mert partnerének nincs lehetősége arra, hogy a kiegészítő jelzések segítségével kontrollálja a beszédet.

Tudja befejezni a beszélgetést. (összefoglalás, az ígéretek megismétlése)

 

 

20. Közeledik az áfabevallás határideje. Számítsa ki fizetendő vagy visszaigényelhető áfáját a mellékletek segítségével! Beszéljen a bizonylatok szerepéről, formai és alaki követelményeiről!

 

Információtartalom vázlata

 

– Áfa
– Bevételi bizonylatok
– A vállalkozás tevékenységével szorosan összefüggő kiadási bizonylatok
 

Általános forgalmi adó (ÁFA)

 

Általános forgalmi adó: Olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozásnak a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek fizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. A hozzáadott érték a kibocsátott termelési és az anyagi ráfordítások különbsége.

Áfát kell fizetni a belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport után

 

Az ÁFA jellemzői:

 

• Általános: normatív, a forgalmazás teljes folyamatát átfogja.
• Forgalmi: mindig meg kell fizetni az adót, ha a terméket vagy szolgáltatást értékesítik.
• Fogyasztói: az adó terhét, az értékesítést végző a fogyasztóra, a végső felhasználóra áthárítja.
• Többfázisú, mert a termelés és a forgalmazás minden fázisában fizetnek adót az értékesített termékek és szolgáltatások után.
• Nettó adó: az adó nem halmozódik, az  értékesítő a fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit terhelő adót.
• Közvetett: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos.
• Az állami költségvetés stabil bevétele: az értékesítési tevékenységhez kötődik, független a vállalat jövedelmezőségétől.
• Közgazdaságilag semleges hatású: szektor- és versenysemleges, nem költségtényező, sem előnyösen, sem hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat.
• Számlaadási kötelezettségre épül: az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás, az adó visszaigénylésének feltétele a szabályszerűen kiállított számla.

Az ÁFA mértéke:

 

27%

18%

5%

0%

 

Az egyszerűsített számlában az ennek megfelelő mértékek:

 

21,26%

15,25%

4,76%

0%

Általános mérték

Az alapvető szükségletet kielégítő termékek és szolgáltatások mértéke, pl. orvosi műszerek, gyógyszerek, élelmiszerek, művészeti szolgáltatások, kereskedelmi szállásköltség, távhő

Bizonyos humán gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyv, folyóirat

Export, nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

 

 

Adómentesség:

 

A mentesség lehet:

 

1. Alanyi: Adóalanyt mentesít. Az alanyi mentesség választható, a választás feltétele:
− A tevékenység székhelye, vagy az adóalany állandó lakóhelye belföldön van;
− A bejelentést megelőző évben és a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenységből származó tényleges, illetve várható bevétel időarányosan nem haladja meg a 4 millió Ft-ot, családi gazdálkodó, átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetén 6 millió Ft-ot.
− A mentességet az adóév végéig lehet választani a feltételek megléte esetén.

 

2. Tárgyi: Tevékenységet mentesít.
pl. oktatási, pénzügyi szolgáltatás, kivéve: pénzügyi lízing, széfszolgáltatás; kötelező társadalombiztosítás, sport, közművelődési szolgáltatás, földterület értékesítése, bérbeadás;
a vámmentes termékimport egy része;
utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;
lakóingatlan bérbeadása, kivéve magánszállásadás.

 

Az alanyi mentesség bevételi határának meghatározásánál a tárgyi mentes tevékenység és a mezőgazdasági tevékenység bevételét nem kell figyelembe venni.

Megszűnik az alanyi mentesség, ha a gazdasági tevékenységből származó bevétel meghaladja a választásra jogosító összeghatárt. A mentesség arra a termékértékesítésre nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi az összeghatárt. A mentesség arra a termékértékesítésre nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi az összeghatárt.

Az alanyi mentessége választó adóalany sem kötelezett az adó fizetésére, de levonási jogát sem gyakorolhatja. Az adóalanyt nem terheli adó-nyilvántartási, adó-bevallási és adó-elszámolási kötelezettség.

 

Visszaigénylés

Az ÁFA általában visszaigényelhető, ha a beszerzett termék vagy szolgáltatás továbbértékesítésre kerül, vagy olyan tevékenységhez használják fel. De az ÁFA nem igényelhető vissza, ha adómentes tevékenységhez vagy értékesítéshez használják fel a terméket, illetve ha a törvény nem engedélyezi a visszaigénylését.

Le nem vonható ÁFA pl:

• üzemanyag-használat személygépkocsihoz,
• személygépkocsi beszerzése,
• élelmiszerek és italok beszerzése,
• parkolás igénybevétele, 
• éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele
• lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések

 

Az adó fizetésére kötelezett személy:

 

termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítésre kötelezett;
import esetén az importáló;
szolgáltatásimport esetén (ha a szolgáltató telephelye, lakhelye külföld) a szolgáltatást saját nevében megrendelő;
saját rezsis beruházás esetén a beruházást ténylegesen végző.

 

Az adó megállapítása, megfizetése, visszaigénylése:

 

• Bevallásadási kötelezettség: 
− Havi, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő áfa összege az egymillió forintot elérte;
− Negyedéves, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő áfa összege az egymillió forintot nem érte el.

 

• Bevallási időszak: 
− Tárgyhó első napjától tárgyhó utolsó napjáig;
− Tárgynegyedév első napjától utolsó napjáig.

 

• Bevallás benyújtásának határideje: 
− Tárgyhót követő hó 20. ;
− Tárgynegyedévet követő hó 20.

 

Éves adóbevallás benyújtására kötelezett az az adóalany, akinek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységből származó (áfát nem tartalmazó) tényleges bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, és nem havi bevallásadásra kötelezett, feltéve, hogy nem választotta a negyedéves bevallást és elszámolást. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének számításánál a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységből elért ellenértéket figyelmen kívül kell hagyni.

 

Elszámolandó adó = Adómegállapítási időszak fizetendő adója - Levonható előzetesen felszámított adó

 

A különbözet lehet:

pozitív: befizetendő
negatív:
a) bevallással egyidejűleg kérhető a visszatérítés, ha a feltételeknek megfelel;
b) göngyölítetten a következő időszakban beszámíthatja mint fizetendő adót csökkentő tételt.

 

A bevallással egyidejűleg kérhető a visszatérítés, ha:

 

a 25, 15, 5 és 0%-os mérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített (év elejétől, illetve év közben bejelentkezéstől göngyölített) adóalapja eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot, a kizárólag nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó teherközlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok esetén a 2 millió forintot;
tárgyi eszköz beszerzésére (saját rezsis beruházásra) jutó levonható adó göngyölített összege legalább 200 ezer Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét.

 

A negatív elszámolandó adó összegét csökkenteni kell a bevallás benyújtásáig még meg nem fizetett, ki nem egyenlített adó összegével.

 

 





Adatlap

Vizsgázó neve :……………………………………………………………………………………………………………………………..

Modell neve:………………………………………………………………………………………………………………………………..

Alulírott………………………………………………………………………………………….……………………………………………….

lakcím:…………………………………………………………………………..…………………………………………………    lakos, 

teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy az alábbiakban felsorolt  kizáró okok és betegségek meglétéről nem tudok, és a  tetováló szakembert  erről tájékoztattam. Büntetőjogilag nyilatkozom, 

hogy a 18. életévemet betöltöttem.

Kérjük, húzza alá  az Önnél előfordult betegségeket:  

Pacemakerszívbetegség
kiugró vérnyomás- nyirokcsomó duzzanatok
előrehaladott rákos betegség- felületes vérrög gyulladása
csontritkulás- trombózis tünetek
vénák gyulladásai- visszeresség
cukorbetegség- menstruáció első 3 napja/terhesség első 

három hónapja/

terhesség (vetélés lehetősége)- lázas állapot
fertőző betegségek- mindenfajta heveny belszervi betegségek
sérülések- vérzékenységgel járó betegségek
alkoholos és /vagy drogos állapot/- vesebetegség
asztmagombásodás- nyílt seb
belgyógyászati panaszok- bőrgyulladások
megdagadt ízületek- súlyos testi leromlás (idős korban)
kiütések- orbánc
furunkulus- bőrviszketés és fertőzés jelei
allergia- herpesz
véralvadási panaszok, és ezek kezelésére alkalmazott gyógyszerek szedése

 

Kérjük, írja be az egyéb előfordult betegségeit:

 

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Dátum:……………………………                                 ……………………………………………………

                                                                                           Modell/  Vendég aláírása

 

 

Nyilatkozat

 

Alulírott,…………………………………………………………….. vendég kijelentem, hogy alávetetem magam a következő ……………………………………………………..... testtetoválásnak. A megbeszélt mintával egyetértek, és azt jóváhagyom, hogy a testemre tetoválják.

 

Nyilatkozom, hogy a testtetováló metódusról (kezelésről) a felvilágosítást megkaptam, mellyel egyetértek, és tudomásul veszem.

 

A kezelés után teljes körű információt kaptam, az utasításokat a kezeléstől a gyógyulási időszak végéig betartom. 

 

Kijelentem, hogy a 18.-ik életévemet betöltöttem, és azt külön kérés nélkül személyi igazolványommal igazoltam. 

 

18. életévemet még nem értem el, ezért a jelenlévő szülőm illetve gyámom hozzájárulását adja, és azt aláírásával igazolja. A testtetováló ideje alatt mindvégig velem tartózkodik. 

 

Tudomásul veszem, hogy TILOS:

közös strand és fürdőzés
az uszoda, ill. szauna használat
erős nap ill. szolárium

 

Tudomásul veszem, hogy a tetovált testrészt kímélni kell:

mechanikai és egyéb sérülésektől
mindennemű testváladéktól

A sebkezelési, tisztítási utasításokat betartom, ezáltal megelőzhetem a gyulladást, duzzanatot, vörösödést, kirepedezést.

Hozzájárulok, és aláírásommal igazolom, hogy a saját kívánságomra, a higiéniás feltételek betartása mellettsteril körülmények közöttsteril eszközökkel a testtetováláshoz szükséges beavatkozást elvégezzék.

Amennyiben akár akarva, akár akaratlanul megszegem az ápolási és óvintézkedési előírásokat, és ebből következően fertőzésem, gyulladásom lesz, lemondok kártérítési igényemről mindenkivel szemben, aki a testtetováló készítésében közreműködött.

 

 

Dátum ,…………………….        

 

                           …………………………………………………………………….

                                           Modell/ vendég     aláírás

 

0

   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése